A járványügyi nyomozás folyamatosan zajlik, az első vírusgenomikai adatok is megérkeztek.
A majomhimlőről, illetve a betegséggel kapcsolatos tanulságokról írt hosszabban Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) adjunktusa. Mint fogalmazott, a majomhimlővírussal kapcsolatos emberi esetek, járványok száma és intenzitása is folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta. „A hozzánk hasonló kutatók néhány évtizede már próbálnak a vírust megelőzve ismereteket szerezni, ám a nehezen megközelíthető afrikai területeken ez igen nehéz” - ismertette a bejegyzést a hvg.hu.
„Afrikai járványokból és korábbi behurcolt esetekből is hasznos ismeretanyag áll rendelkezésre. Vakcina is elérhető, ugyanis a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére.”
Az egyébként Afrikára jellemző majomhimlő ezúttal teljesen új közegben terjed, ám a legfőbb aggodalom egyelőre a terjedési láncolatok és a terjedés módjának nem teljes ismerete. A járványügyi nyomozás folyamatosan zajlik, az első vírusgenomikai adatok is megérkeztek szerinte. Amíg viszont nem ismert minden fertőzött és minden kontakt személy, addig várhatók újabb esetek – írta Kemenesi.
Arra a kérdésre, hogy kell-e tartani a majomhimlőtől, a virológus úgy válaszolt: mivel egy jelenlegi ismereteink szerint emberről emberre nehezen terjedő fertőző betegségről van szó, itt egyelőre főként a fertőzöttekkel közeli kontaktust ápolók jöhetnek szóba. „A mostani esetek hátterében álló terjedésnél néhány klaszternél szóba került a szexuális kontaktus során történő közeli érintkezés, így a nagy-britanniai hatóságok erre külön fel is hívták a figyelmet. Ám korai még kőbe vésni bármit”.