Szlávik elárulta, miért aggódik a majomhimlő miatt

„A betegség nevét hallva azt gondolhatnánk, hogy a majomhimlő csak majmokban terjed, de sajnos nem így van” – kezdi Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek. A vírus okozta tüneteket 1958-ban egy kísérleti majomkolónián fedezték fel, innen kapta a nevét, akkoriban még csak az állatok között terjedt, később valószínűleg rágcsálóktól kaphatta el az ember. 1970-ben Kongóban találták az első fertőzött embert, a megbetegedés a 2000-es év elejéig csak Afrikában fordult elő, ekkoriban hurcolták be a vírust Európa néhány országába és az Egyesült Államokba – hangsúlyozza az infektológus.

Vagyis, mint kiemeli, eddig kizárólag behurcolt esetekről volt szó: a betegséget a lappangási időszakban vitték be az érintettek Nigériából az Egyesült Államokba.

Abban, ami most zajlik, az a furcsa, hogy a mostaniak nem ilyen behurcolt esetek. Vagyis a most érintettek – egyiküket kivéve – nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában” – emeli ki a szakértő. Ez pedig azért különös Szlávik szerint, mert a majomhimlő csak Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában fordult eddig elő. Mint rámutat, attól fél a tudományos közösség, hogy megváltozott a vírus, és esetleg könnyebben terjed emberről emberre. De az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál. Mindenesetre – mint fogalmaz – a koronavírus vége felé riasztó lenne egy újabb kórokozóval szembenézni.

Jó hír viszont, hogy Magyarországon van rá diagnosztika: a vírust a Nemzeti Népegészségügyi Központban vérből ki tudják mutatni. Mivel ritka betegség, a bőrgyógyászok nem szokták valószínűsíteni kiütéses esetek hátterében, most viszont Szlávik szerint szükség van arra, hogy ezt is számításba vegyék. Ha felmerül a betegség gyanúja, az érintetett azonnal izolálni kell, ha nincs semmi komolyabb baja, az otthonában, ha van, a kórházban. A betegség lefolyása akár három hét is lehet, a hegek gyógyulásához is sok idő kell, de szerencsére nem vészes a lefolyás, „egyelőre nincsen ok aggodalomra” – hangsúlyozza az infektológus.

Ami a kezelését illeti, van a himlők ellen oltás, ami körülbelül 85 százalékban a majomhimlő ellen is jó. „Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárkit be kellene oltani, de jó hír, hogy van ilyen vakcina” – mondja a szakértő. A gyógyszer már nehezebb kérdés: van egy-két olyan gyógyszer, amiről azt feltételezik, hogy hatékony lehet, de „miután hála annak a Jóistennek, rendkívül enyhe lefolyású ez a betegség, ezekre egyelőre nincsen szükség” – teszi hozzá. Továbbiak a teljes cikkben