Kemenesi Gábor a rejtélyes X-betegségről - bármikor kitörhet a kór

A Covid–19 világjárványa alaposan átrajzolta a kollektív biztonságérzetünket – nemcsak egészségügyi, de társadalmi és gazdasági szempontból is. Azóta sokkal éberebbek lettünk, ha egy-egy fertőző betegség híre felüti a fejét – de vajon tanultunk is belőle? Tényleg csak egyszer fordul elő egy évszázadban, hogy egy vírus világszinten bénítja meg az életet? A Pénzcentrum cikksorozatában Kemenesi Gábor virológussal beszélgettek arról, mi történne, ha kitörne egy újabb világjárvány, hogyan állunk most a fertőző betegségekkel, és hogy mennyire vagyunk felkészülve a jövő kihívásaira.

A Covid-óta sokkal nagyobb társadalmi- és médiafigyelem irányul a különböző fertőző betegségekre, mint előtte – a világjárványtól mégis mind nagyon messze volt. Lehet mondani, hogy ilyen pandémia 100 évente tényleg csak egyszer van?

Két dolog holtbiztos: a fertőző betegségekre nagyobb figyelem irányul és a fertőző betegségek „figyelme” is folyamatosan nő az emberiség felé. A százéves periódusoknál sajnos a valóság jóval bonyolultabb, de pusztán az emberi populáció számának változását megnézve hamar megérthetjük, hogy miért számíthatunk egyre több és nagyobb járványra. Sokan lettünk és szuper táptalajt nyújtunk a fertőző betegségek terjedésének is, hiszen a globálisan behálózott világban, a történelmi nagy járványokkal ellentétben, ahol a földrészek vagy régiók közti mozgás jóval bonyolultabb és lassabb volt, mára már a kontinensek közt is igen egyszerű a mozgás és a betegségek elhurcolása.

Komoly visszhangot váltott ki az emberek körében a védőoltások intézménye is. Lát-e olyan tendenciát, hogy a Covid óta a közbizalomnak örvendő kötelező védőoltások elleni szkeptikusság/kritikusság is nőtt?

Nehéz megítélni, hogy ez, amit látunk csupán hangos információs buborékok terméke-e (véleményem szerint inkább ez lehet), vagy egy általánosabb, a modern orvostudomány eredményeibe vetett hit leépülési folyamata. Erős kritika lesz, amit mondok, de a kritikusnak álcázott információs buborékok tagjai egyszerűen csak leépítik a modern orvostudomány évszázadok alatt elért eredményeit, sajnos nem tudományos alapokon, hanem érzelmi, impulzív és makacs vonalak mentén, melyeknek nincs helye a modern társadalomban és semmiképp sincs köze a sokszor hivatkozott szólasszabadsághoz.

Felteszem a kérdést a 8 milliárd főt számláló emberiségnek: Minek van nagyobb súlya? Butaságokat beszélni és képességeinken túllépve megkérdőjelezni, amit nem értünk vagy továbbra is mentesülni például a gyermekkori fertőzésektől és súlyos mértékű gyermekhalandósággal terhelt világ tragédiái alól? Én az utóbbira szavaznék.

Annyi azonban biztos, hogy egészen új kommunikációs módszereket kell a tudományos életnek és a döntéshozóknak is elsajátítaniuk.

Továbbiak a teljes interjúban