Halálra cigizik magukat a magyarok, de van némi remény

A hagyományos cigaretták piaca jelentős visszaesést mutat Magyarországon, miközben az ártalomcsökkentett dohánytermékek, például a hevítéses technológiájú szálak eladásai dinamikusan növekednek. A változó fogyasztási szokások nemcsak az egészségügyi hatásokat, hanem a dohánypiac szerkezetét is átrendezik, miközben a feketepiac továbbra is számottevő árnyékot vet az ágazatra. Mindezek árnyékában pedig második helyen áll hazánk az Európai Unióban a dohányzás okozta halálozásokat illetően - írta az economx.hu.

A legutóbb publikált, 2019-ben végzett európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint közel 2,4 millió felnőtt dohányzott Magyarországon, többségük napi rendszerességgel. A két nem között jelentős eltérés volt: a nők 22, a férfiak 27 százaléka gyújtott rá mindennap. 2000 óta összességében a férfiaknál csökkent, a nőknél stagnált a rendszeresen dohányzók aránya. A 65 évesek és annál idősebbek között lényegesen alacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya (a férfiaknál 12, a nőknél 11 százalék), mint a 18–34 és a 35–64 éves korosztályokban (a férfiaknál 35 és 31, a nőknél 27 és 26 százalék). 

A férfiak körében az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (37 és 35 százalék), a nőknél Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon (27 és 26 százalék) a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. 

A naponta dohányzóké mindkét nemnél (a férfiaknál 18, a nőknél 17 százalék) Budapesten a legalacsonyabb.

A védőnői jelentés (OSAP 2087) szerint a gondozott várandós nők körében a dohányzás enyhén csökkenő tendenciát mutat. A kétezres évek elejét jellemző 14-15 százalékhoz képest a 2010-es évek végén 11-12 százalék, 2023-ban 11 százalék volt a dohányzók aránya a várandós nők között.

A dohányzással összefüggő százezer lakosra jutó hazai standard halálozási ráta 2019-ben több mint kétszerese volt az EU-államok átlagának (358,9 és 151,5)

Továbbiak a teljes cikkben