• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Kemenesi Gábor elárulta, mitől tartanak most a virológusok

Lapszemle 2022.06.28 Forrás: inforadio.hu
 Kemenesi Gábor elárulta, mitől tartanak most a virológusok

Egészen addig, amíg nincs minden egyes kontakt és eset feltárva, addig nem kijelenthető, hogy a betegséget kordában tudják tartani.

Kemenesi Gábor szerint a tudományos világot jelenleg a leginkább az aggasztja, hogy egészen addig, amíg nincs minden egyes kontakt és eset feltárva, addig nem kijelenthető, hogy a betegséget kordában tudják tartani. A tudósok legfőbb félelme, hogy a majomhimlő vírusa esetleg kiszabadul abból a jól körülhatárolható közösségből, amiben most terjed, és netán „rátalál” egy Afrikán kívüli, akár európai állatcsoportra, mert akkor tartósabban is „megvetheti a lábát” – magyarázta a PTE adjunktusa az Inforádióban. Hozzátette, hogy „mindez még nyilván csak egy hipotézis, de ami miatt egy virológusnak görcsbe rándul a gyomra, amire nincs szükségünk, az ez”.

Kemenesi Gábor szerint tévhit, hogy az európai tünetek eltérnek az afrikaiaktól. Mint mondta, a majomhimlő vírusa jó pár évtizede ismert, tehát van már szakirodalma. Ami nem ismert, az az, hogy Afrikán kívül egy járványos helyzetben hogyan viselkedik, hiszen egy-egy afrikai járvány teljesen más szociokulturális közegben zajlik, mint egy európai.

Mindazonáltal Afrikában is megfigyelhető volt, hogy klinikai, virológiai szempontból mi a terjedés mechanizmusa. Ez a majomhimlő esetében a közeli testkontaktus, ami a virológus szavai szerint nagyon sok mindent jelenthet, a szexuális úton való terjedést is, amit mostanában sokat hallani. De ez nincs ellentétben a szakirodalommal, miszerint emberről emberre főként a háztartásokban, a családtagok között tud terjedni, akik között nyilván a közeli kontaktus megvan – magyarázta a szakértő.

Megismételte, hogy a világsajtóban megjelent, új tünetekről szóló hírek önmagukban nem igazak, legfejtebb az új terjedési mód (szexuális érintkezés), de ez nem változtatott azon, hogy közeli bőrkontaktusról kell hogy szó legyen, ami kimerülhet bármilyen cselekményben, ami ezt a fogalmat kimeríti. Továbbiak a cikkben