• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Kemenesi Gábor elárulta, mitől tartanak most a virológusok

Lapszemle 2022.06.28 Forrás: inforadio.hu
 Kemenesi Gábor elárulta, mitől tartanak most a virológusok

Egészen addig, amíg nincs minden egyes kontakt és eset feltárva, addig nem kijelenthető, hogy a betegséget kordában tudják tartani.

Kemenesi Gábor szerint a tudományos világot jelenleg a leginkább az aggasztja, hogy egészen addig, amíg nincs minden egyes kontakt és eset feltárva, addig nem kijelenthető, hogy a betegséget kordában tudják tartani. A tudósok legfőbb félelme, hogy a majomhimlő vírusa esetleg kiszabadul abból a jól körülhatárolható közösségből, amiben most terjed, és netán „rátalál” egy Afrikán kívüli, akár európai állatcsoportra, mert akkor tartósabban is „megvetheti a lábát” – magyarázta a PTE adjunktusa az Inforádióban. Hozzátette, hogy „mindez még nyilván csak egy hipotézis, de ami miatt egy virológusnak görcsbe rándul a gyomra, amire nincs szükségünk, az ez”.

Kemenesi Gábor szerint tévhit, hogy az európai tünetek eltérnek az afrikaiaktól. Mint mondta, a majomhimlő vírusa jó pár évtizede ismert, tehát van már szakirodalma. Ami nem ismert, az az, hogy Afrikán kívül egy járványos helyzetben hogyan viselkedik, hiszen egy-egy afrikai járvány teljesen más szociokulturális közegben zajlik, mint egy európai.

Mindazonáltal Afrikában is megfigyelhető volt, hogy klinikai, virológiai szempontból mi a terjedés mechanizmusa. Ez a majomhimlő esetében a közeli testkontaktus, ami a virológus szavai szerint nagyon sok mindent jelenthet, a szexuális úton való terjedést is, amit mostanában sokat hallani. De ez nincs ellentétben a szakirodalommal, miszerint emberről emberre főként a háztartásokban, a családtagok között tud terjedni, akik között nyilván a közeli kontaktus megvan – magyarázta a szakértő.

Megismételte, hogy a világsajtóban megjelent, új tünetekről szóló hírek önmagukban nem igazak, legfejtebb az új terjedési mód (szexuális érintkezés), de ez nem változtatott azon, hogy közeli bőrkontaktusról kell hogy szó legyen, ami kimerülhet bármilyen cselekményben, ami ezt a fogalmat kimeríti. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink