• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Két hónap múlva működnie kellene, de még be sem jegyezték

Lapszemle 2024.10.28 Forrás: nepszava.hu
Két hónap múlva működnie kellene, de még be sem jegyezték

Azt sem ismert, hogy kik, milyen szabályok szerint dönthetnek majd az alapítványban a be nem fogadott terápiák támogatásáról

Még be sem jegyezték, pedig alig két hónap múlva már működnie kellene az új, súlyos betegek egyedi gyógyszertámogatásáról döntő Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért elnevezésű civilszervezetnek. Így még azt sem ismert, hogy kik, milyen szabályok szerint dönthetnek majd az alapítványban a közfinanszírozásban még nem elérhető terápiák támogatásáról. A kormány nyáron egy törvénnyel erre a civilszervezetre bízta az évi 30-40 milliárd forintnak a szétosztását, amit a még a nem befogadott terápiák finanszírozására szán - írta a népszava.hu.

Vannak-e etikai aggályai a méltányossági gyógyszertámogatási döntések „civilesítésének”? – többek között erről is kérdezte a lap Hegedűs Zsoltot, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnökét. A szakember szerint az ilyen delegálás veszélyes lehet, ha nincs biztosítva az átláthatóság és a megfelelő felelősségi lánc. Az alapítványok közvetlen részvétele a közpénzekkel kapcsolatos döntésekben potenciális összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha magánforrásokat is kezelnek. (Az új alapítvány a létrehozásáról szóló törvény szerint kezelhetné a civil gyűjtésekből valamilyen okból megmaradt összegeket is. – a Szerk.) Ezért az ilyen szervezetek működéséhez világos szabályok szükségesek, különös tekintettel a közpénzből és magánforrásokból származó döntések szétválasztására. Mint fogalmazott, egy ilyen delegált döntéshozatal akkor etikus, ha biztosítják az érintett felek függetlenségét, valamint azt, hogy a döntések nem torzítják a közérdeket​.

Hozzátette: nem példa nélküli, hogy a nagy gyógyszercégek jelentős összegeket fektetnek be betegjogi szervezetekbe, amelyek hatással lehetnek a gyógyszerellátás döntéshozóira.

Az alapítvány működésével kapcsolatban a Népszava érdeklődött a Belügyminisztériumban egyebek mellett arról, hogy pontosan milyen szabályok, milyen eljárásrend szerint, kik és milyen elvek alapján, milyen beteg- és termékkört érint az új döntési mechanizmus? Ki lesz az új alapítvány elnöke? Hogyan választják ki őt a feladatra? Válaszukban azonban csak annyit írtak: az alapítvány kuratóriumának elnökéről és tagjairól a szervezet bejegyzését követően adnak tájékoztatást. Az alapítvány működését az alapító okirat, illetve az ügyrend, valamint a belső szabályzatok fogják meghatározni – ezek közzétételére szintén az alapítvány bejegyzését követően kerül sor. (Arra, hogy ez mikorra várható, nem kaptak választ.) Az, hogy az alapítvány mennyi közpénzt kaphat a működéséhez, a novemberben megismerhető költségvetési törvény-tervezetből fog kiderülni.