Két lábon járó állatok vagyunk, átugranak ránk a betegségek

A zoonotikus vírusokról mostanában rengeteget hallani a koronavírus kapcsán, de az állatról emberre ugró baktériumokat is régóta kutatja a tudomány. Dr. Gyuranecz Miklós, az MTA Állatorvos-tudományi Intézetének kutatója ezekkel foglalkozik, de vizsgálja a Mycoplasma baktériumokat is, amelyek fontosak lehetnek például az emberi antibiotikum-rezisztencia visszaszorításában is. A 24.hu kérdezte a kutatót.

Volt az elmúlt években, évtizedekben a koronavírushoz hasonló járvány, amit nem zoonotikus vírus, hanem baktérium okozott?

Bakteriológia területén, ami a mi kutatócsoportunkat érintette, az a 2013-as Baranya megyei Q-láz járvány volt, aminek a felszámolásában és járványügyi nyomozásában is részt vettünk. Ez csapatmunka volt az állategészségügyi hatóság és a közegészségügyi hatóság között. Talán olyan 200 gyanús megbetegedés volt, amiből 80 lett igazolt.

Világszinten volt mostanában ilyen megbetegedéses járvány?

Ami a leghíresebb, az az anthrax-leveles ügy volt, de humán megbetegedések folyamatosan jönnek az állati világból.

Megfigyelhető változás a megbetegedések gyakoriságával kapcsolatban? Sok kutatás mutatta már ki, hogy a jövőben több ilyen vírusra és baktériumra is kell számítania az emberiségnek.

Nyilván a globalizációval és a természet pusztításával ezek előtérbe kerülnek, de úgy gondolom, korábban is voltak már ilyenek. Mi is állatok vagyunk, csak két lábon járunk, átugranak ránk a betegségek.

Mitől függ az, hogy egy baktérium zoonotikus lesz vagy sem? Miért ugrik át az egyik az emberre, a másik pedig miért nem?

Vannak olyanok, amelyeknek nagyon széles a gazdaspektruma, ha például a Francisella tularensist, a tularémia kórokozóját nézzük, arról leírták, hogy több mint 300 fajt képes megbetegíteni. A baktériumok sokkal stabilabbak, mint a vírusok, olyan ritkábban fordul elő, hogy egyik pillanatról a másikra mutálódnak, és átkerülnek az emberre. (...)

Úgy tudom, olyan baktériumokkal is dolgoznak, amelyeket potenciálisan biológiai fegyverként is fel lehet használni.

Igen, ezeket a zoonotikus baktériumokat a hidegháború idején biológiai fegyverként fejlesztette még a Szovjetunió például. Fel is használták azokat kísérleti fegyverekben, illetve vakcinákat is gyártottak ellenük.

Mennyire lehet reális, hogy ilyesmitől kelljen jelenleg félnünk?

A lépfene spórákat tartalmazó leveleket nem is olyan régen használták, de ha láttam volna ennek reális esélyét, akkor azon a kutatási területen maradunk a csoportommal. A mycoplasmatológia sokkal reálisabb problémát jelent.

 

Továbbiak a cikkben