• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Két magyar AstraZenecával beoltott is trombózist kapott

Lapszemle 2021.04.28 Forrás: hvg.hu
Két magyar AstraZenecával beoltott is trombózist kapott

Egyelőre nem tudni, hogy az oltás milyen mechanizmussal válthatja ki ritka esetekben a trombózist.

Hvg két olyan beteget is talált, akik alig pár nappal az AstraZeneca koronavírus-vakcinájának beadása után trombózist kaptak. A lap által megkérdezett szakértők azt mondták, fertőzés következtében sokkal nagyobb az esély a trombózisra, mint oltás után, a tüneteket pedig fontos időben felismerni, a betegség akár meg is előzhető.

Egyetlen nap alatt két olyan magyarországi eset jutott tudomásunkra, ahol az AstraZeneca oltás beadását követően pár nappal trombózist diagnosztizáltak az oltottaknál, ami több napos kórházi, és egyéb további kezeléssel, valamint rengeteg fájdalommal jár. Forrásaink, akik egészen véletlenül egy osztályon feküdtek az egyik kórházban – névtelenséget kértek, a cikkben Szilvia és Anikó néven szerepelnek, mindketten középkorú nők. Szilvia esetében a családi kórtörténetben több példa is volt trombózisra, Anikó pedig fogamzásgátlót szedett az oltást megelőző 15 évben, ami szintén növelheti a vérrögképződés esélyét. Mindkettőjük oltási igazolása és zárójelentése birtokunkban van, beszámolójukat iratok hitelesítik.

Szilviánál – bár nem tudták kétséget kizáróan megállapítani –, a kórházból elbocsátó dokumentumában is szerepel az oltás és a trombózis közötti kapcsolat lehetősége. Az oltás után rendkívül ritkán kialakulhat vérrög, erről a cikkünkben részletesen írunk később.

"Semmi bajom nem volt az AstraZenecával, akkoriban hozzám még az oltással és a vérrögképződéssel kapcsolatos hírek nem jutottak el igazán” – mesélte Szilvia. Az oltás előtt elmondta a doktornőnek, hogy apai ágon több rokonának is volt trombózisa, amire az orvos nem mondott semmit, mehetett oltatni. Április 6-án kapta meg az oltást, a szokásos mellékhatások után két nappal érzett furcsa nyilalást a lábában. “Azt hittem, meghúztam. Sétálgatás után jobb lett. Mivel sok ülőmunkát végzek, ezért elkezdtem többet sétálgatni” – magyarázza Szilvia, hogy miért nem gyanakodott.

Öt nappal az oltás után már nagyon fájni kezdett és feszült a vádlija. “Nem akartam a körzeti orvost ezzel terhelni járványhelyzet közepén, úgyis ezer dolga van. Elkezdtem utánaolvasgatni a tüneteimnek és hirtelen megvilágosodtam. Ezután mégis lesántikáltam az orvoshoz, aki Doppler-mérővel megnézte és bár nem tudta százszázalékosan megállapítani a trombózist, azonnal mentőt hívott. Ők vittek be a sürgősségire” – meséli Szilvia, aki hangsúlyozta, hogy az egészségügyre nehezedő extrém terhelés ellenére rendkívül alapos és magas színvonalú ellátást kapott. A vérrög hatásait még érzi: "felszisszenek minden bicegésnél és a közért is egy távoli, veszélyes utazás". Mérges, hogy nem tudott a kockázatokról, hiába töltötte ki az oltás előtti kérdőívet, nem figyelmeztette senki, így nem tudott hamarabb lépni.

“Annyit tudok üzenni másoknak, hogy ha trombózishoz hasonló jeleket érzékelnek, ne gondolkozzanak azon, hogy ciki lemenni a dokihoz. Én jó pár napot halogattam, pedig akár az életem is múlhatott volna ezen az egészen.”

...

Blaskó György professzor, a Trombózis és Hematológia Központ orvosa, az agyérbetegségek specialistája a hvg.hu-nak azt mondta, az Európai Gyógyszerügynökségnek, az OGYÉI-nek, de a gyártónak is tudnia kellene az ilyen esetekről. "Ha kiderül egy mellékhatás, az nem rossz, hanem jó, mert annál többet tudunk egy bizonyos gyógyszerről és annál nagyobb biztonsággal tudjuk vele kezelni a betegeket.” A professzor azt mondta, amikor oktatni kezdte a farmakovigilanciát (gyógyszerek mellékhatása fölötti éberséget) itthon, Magyarországon évente mindössze kevesebb mint 1000 mellékhatás-jelentés készült, míg Angliában ugyanennyi idő alatt 2 millió, pedig a visszajelzések magas száma az egészségügyi rendszer hatékonyságát is növeli.

Az AstraZeneca oltásokat a vérrögképződéses esetek után több országban felfüggesztették (itthon nem), azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) többször is közölte, az oltás biztonságos, majd április 7-én megállapította, lehet összefüggés az AstraZeneca és a vérrögképződések között, alacsony vérlemezkeszám mellett. De ekkor is hangsúlyozta, a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatásokat, a vérrögképződés mindenesetre bekerült az oltás lehetséges, de nagyon ritka mellékhatásai közé.

Pécsvárady Zsolt, belgyógyász, angiológus (az erekkel és a vérkeringéssel foglalkozó orvos) a hvg.hu-nak azt mondta, egyelőre nem tudni, hogy az oltás milyen mechanizmussal válthatja ki ritka esetekben a trombózist. A tudósok egyelőre addig jutottak, hogy a vérlemezkeszám-csökkenéssel együtt járó vérrögképződés egy immunreakció lehet, de a vizsgálatok még nem tartanak ott, hogy egyértelműen lezárhassák a kérdést.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink