Hasonló helyzetben két pofont adna, az a megoldás – ezt mondta egy Pest megyei kórház sürgősségi osztályára mentővel érkező pánikbeteg fiú hozzátartozójának az ellátó orvos. Az intézmény érdemben nem reagált a Magyar Nemzet ezzel kapcsolatos megkeresésére, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban a magyarok legalább tíz százalékát érinti ez a betegség, ezért mindenképp foglalkozni kellene vele. A pánikbetegség miatt kezelt fiút,
Pált kedden otthonról szállította egy Pest megyei kórházba a mentőszolgálat, mert rendkívül rosszul érezte magát, légszomja volt, halálfélelmet érzett. A sürgősségi osztályon többórás várakozás után azonban az orvos, akihez a kivizsgálás miatt irányították, azt közölte a fiú hozzátartozójával: hasonló panasz esetén ő két nagy pofont adna a fiának, ugyanis „csak pánikbeteg" – értesült a lap. A hozzátartozó szerint az orvos azt is mondta, nyugodjanak bele, hogy előfordulhat, a fiú élete végéig szenvedni fog emiatt – olvasható az
mno.hu portálján.
A kórházban vett vér alapján a fiú májértéke egyébként közel tízszerese volt a normálisnak. A helyzetet azonban az intézményben nem kezelték, javasolták, hogy Pál forduljon háziorvoshoz, aki azonnal leállította az addigi gyógyszerek szedését, és májerősítőket adott a betegnek.
Az ügyben a portál kereste a kórházat, arról érdeklődve, hogy az intézmény álláspontját képviselte-e az orvos, és miért nem kért segítséget a pszichiátriáról. Kérdésekre azonban érdemben nem reagáltak, az intézmény főigazgatója mindössze annyit közölt, panasz a leírtak szerinti vagy hasonló ügyben nem érkezett az intézményhez.
Hazánkban a felmérések szerint a lakosság több mint tíz százaléka küzd pánikbetegséggel, így ez közel annyi embert érint, mint az alkoholizmus – nyilatkozta Petke Zsolt, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház pszichiátere. A szakember szerint a szakmán belül sincs egyetértés abban, ki hogyan közelíti meg ezt a betegséget, ám a két pofont javasló módszer mindenképpen rendkívül primitívnek tekinthető. Petke Zsolt elmondta, a régebbi hozzáállás szerint többféle pszichiátriai diagnózis létezik: van, aki depressziós, pánikbeteg, skizofrén, vagy épp szenvedélybeteg.
Mindre más gyógyszert írnak fel, amelyek csillapítják a tüneteket, de a szakemberhiány miatt hiányzik a pszichoterápiás támogatás. Az elmúlt 10-15 évben azonban Nyugat-Európából hozzánk is beszivárgott egy modernebb hozzáállás, mely szerint nem kellene ennyi stigmát a kliensekre aggatni – közölte a pszichiáter, aki hozzátette azt is, ehelyett erősíteni kellene az önsegítő közösségeket, hasznos lehet ugyanis, ha a hasonló nehézségekkel küzdőkkel is megbeszélik a tapasztalatokat.
Valamiféle pszichés problémája sokunknak van, legyen szó pánik- vagy szenvedélybetegségről. Emiatt is szerencsésebb, egészségesebb, ha elfogadják, időről időre bizony előfordulhatnak pánikszerű tünetek, de a közösség segítségével ezeket meg kell próbálni saját erőből feldolgozni – hangsúlyozta Petke Zsolt.