A gyakorlatban a táppénz ma már ugyanolyan fontos pénzügyi segítség a munkájukat elvesztőknek, mint a munkanélküli segély.
Ötödével többet fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő táppénzre az idei első félévben, mint az ezt megelőző évben. 2019-ben januártól júniusig 63,5 milliárd forintot kellett a keresőképtelen munkavállalóknak utalni, idén azonban 76,1 milliárd forintot - írta a G7.hu.
Ráadásul ez a nagy növekedés úgy következett be, hogy a munkavállalók száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, és ennek lefelé kellett volna húznia a kiadásokat. A munkavállalói járulékokból az állam bevétele az idei első hat hónapban 2 százalékkal csökkent, ezt figyelembe véve még nagyobb mértékű a táppénzes kifizetések növekedése. Az adatokból látszik, hogy a hagyományos táppénz összege ugrott csak meg igazán, a gyermekápolási és a baleseti táppénzkiadások még a bérnövekedés mértékét sem érték el. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak adott kormányzati segítség szűkmarkúsága, és a fejlett világban példátlanul alacsony és rövid ideig tartó munkanélküli segély miatt sok esetben a táppénzhez menekülnek a munkavállalók.
Ha feltételezzük, hogy az influenzás és koronavírusos betegek száma és a táppénzkiadások éves változása arányos, és a KSH adatok alapján figyelembe vesszük, hogy egy év alatt 9,9 százalékos volt a bérnövekedés, illetve a munkahelyek száma 1,5 százalékkal csökkent, akkor közelítő becslést kaphatunk a kényszer-táppénz mértékére.
Ha így számolunk, akkor a 2019-es 63,6 milliárd helyett idén csak 60,1 milliárd forintnak kellett volna lennie a táppénzkiadásoknak. Ehhez viszonyítva a 76,1 milliárd 27 százalékos növekedést jelent. Továbbiak a cikkben