Tudományos adatok híján az enyhítés mindenképpen kockázatos, hiszen megnövelheti a résztvevők fertőződésének kockázatát.
A szervezők döntése értelmében jelentősen emelkedett az a vírusmennyiség, amit a PCR-tesztnek ki kell mutatnia a fertőzöttséghez. Jelen tudásunk alapján nem láthatók előre a következmények, ám az tény: minél lejjebb visszük az úgynevezett küszöbértéket, annál nagyobb az esélye a hamisan negatív tesztelésnek - írta a 24.hu.
Az elmúlt napokban két olyan hírrel is találkoztunk, amelyek értelmezése nem egyszerű. Az egyik a francia kézilabdás, Nikola Karabatic esete, aki múlt csütörtökön pozitív koronavírustesztet produkált, szombaton mégis játszhatott az Európa-bajnokságon Izland ellen. Az érvényes szabályzat szerint öt nap karantén várt volna rá, majd egymást követő, két negatív PCR-teszt után léphetett volna ismét pályára. Az indoklás szerint ettől azért tekintettek el, mert a szervezetében olyan magas volt az antitestszint, hogy az nem jelentett fertőzésveszélyt.
A másik hír szerint a pekingi téli olimpia szervezői enyhítettek a „fertőzöttség” definícióján, vagyis az eddigi 40 helyett a 35-ös úgynevezett Ct-érték is negatívnak számít.
Hogyan függ össze az antitestszint és a továbbfertőzés? Mit jelent az alacsonyabb Ct-érték? - tette fel a kérdést a lap Dr. Falus András akadémikus, Széchenyi-díjas immunológusnak.
Amennyiben Karabaticnál a PCR-teszt pozitivitást mutatott, úgy a szervezetében vírusok voltak, ezek pedig meccs közben is nyilvánvalóan terjedhettek. Magyarán, ha valaki fertőzött, akkor magas antitestszinttel is átadhatja a vírust, a kettőnek ilyen szempontból semmi köze egymáshoz - felelte.
A pekingi szervezők döntésének háttere már jóval bonyolultabb. Erről a teljes cikkben olvashat