Bár a kormány milliárdokat öntött a meddőségi kezelésekbe, mégsem javult, sokkal inkább csökkent a kezelések hatékonyság.
Hosszú ideig titokban tartotta a kormány, mennyi esélye van egy párnak ma Magyarországon arra, hogy lombikbabája szülessen. A nemrég nyilvánosságra hozott – erősen kozmetikázott – számok alapján nem véletlenül: a magyar klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól, tízből kevesebb mint két nő jár sikerrel. Szakemberek szerint ennek a magas életkori korlát az oka, de szerepet játszanak a nem engedélyezett eljárások és a csok is, írja a hvg.hu.
Milliárdokat öntött a meddőségi kezelésekbe, vagy más elnevezéssel asszisztált reprodukciós kezelésekbe a kormány, ennek ellenére mégsem javult, sokkal inkább csökkent a kezelések hatékonysága Magyarországon. (A hatékonyság ez esetben azt jelenti, hogy az összes elvégzett kezelésből hány gyermek született.)
Magyarországon 2019-ben kezdődtek nagy változások a meddőségi kezelésekben: az állam először megvásárolt hat, addig magánkézben lévő centrumot, majd a következő évben arról is döntött, hogy 45 év alatt ingyen lehet igénybe venni a meddőségi kezeléseket, és az ehhez szükséges gyógyszereket is a társadalombiztosító állja. Ezután jött a törvénymódosítás, mely szerint a még talpon maradt utolsó két magánklinikának is be kellett zárnia. Így jelenleg 12 állami intézményben lehet asszisztált reprodukciós kezeléseket igénybe venni az országban. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) adatai szerint népességarányosan Európában az egyik legalacsonyabb szám, miközben egyre több pár küzd meddőséggel.
Magyarországon például nagyon sok olyan eljárás, vizsgálat nem engedélyezett az asszisztált reprodukcióban, ami javíthatna a számokon. Ezek közé tartozik az embriók preimplantációs, vagyis beültetés előtti genetikai vizsgálata, amit csak nagyon indokolt esetben lehet elvégezni. Hasonlóan vitatott téma a petesejt-donáció, ez itthon csak közeli hozzátartozók között, vagy anonim módon lehetséges, és akkor is tilos érte pénzt fizetni, mert az szervkereskedelemnek minősül.
Ezek után nincs mit csodálkozni, hogy évente több ezer magyar pár választja a külföldi klinikákat a siker érdekében, ahol nemcsak több eljárást végezhetnek el, hanem a versenyhelyzet miatt az intézményeknek is érdekében áll, hogy minél magasabb sikerrátával dolgozzanak. Eközben Magyarországon azt sem tudni, hogy egyáltalán ki garantálja a minőségkontrollt az állami intézmények felett.
Ha pedig a következő években is folytatódik a csökkenés, akkor az államnak mindenképpen el kell azon gondolkoznia, hogyan tudják orvosolni a jelenlegi számokat.
További részletek a hvg.hu cikkében.