Kevesebbet érő fizetések

A kormányzat által szándékosan gerjesztett infláció miatt idén a reálbérek 4-5 százalékkal csökkentek, annak ellenére, hogy a nettó átlagkeresetek csaknem két százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit a január-októberi időszakban. Az egyes országrészek és a különböző jövedelmi csoportok között azonban továbbra is óriási a kereseti különbség. A legjobban a pénzügyi szektor alkalmazottait fizetik, a legkevesebb pénzt pedig a vendéglátásban és az egészségügyben dolgozók viszik haza – írja a Népszava – online.

Miközben a kormányzat az átlagkeresetek emelkedéséről beszél, arról mélyen hallgat, hogy a reáljövedelmek drasztikusan csökkenetek az idei évben is, mert a kormány által az adóemelésekkel és egyéb intézkedésekkel szándékosan gerjesztett infláció elvitte a béremeléseket -  nyilatkozta Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölte: a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit az idén január-októberben.

Hat százalék körüli éves infláció mellett nem nevezhető sikertörténetnek két százalékot alig megközelítő átlagbér emelkedést felmutatni. Ez ugyanis 4-5 %-os jövedelmi pozíció romlást jelent – vélekedett a szakértő.

Az átlag, mint a legtöbb esetben, a bérviszonyoknál is elfedi a valóságot – mutatott rá a szocialista országgyűlési képviselő. Magyarországon óriási eltérés van a különböztető foglalkoztatási csoportok és az egyes országrészek között. A legnehezebben Borsod, Békés és Szabolcs megyében élnek. Ott annyira kevés a munkahely, hogy sokan csak a havi 47 ezer forintos bevételt kínáló közmunkában való részvételben reménykedhetnek. A legjobban pedig nyugati határszélen keresnek az alkalmazottak.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység (454 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 500 forint), valamint az energiaipar (387 000 forint) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 000 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,2 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miat - teszi hozzá a KSH adatsorából a Világgazdaság Online.