Kevesen, fáradtan, kétségbeesetten - ápolók mesélték

Mária egy kelet-magyarországi város kórházában dolgozik ápolóként. A második hullám idején a Covid-osztályon dolgozott, maga is átesett a betegségen, pszichésen mégis a mostani napok a leginkább megterhelőek. „A második hullámhoz képest az a megdöbbentő, hogy erős, jó állapotú fiatalokat mennyire letaglóz a vírus” – mondta a G7.hu-nak. Míg korábban jellemzően egyéb ellátóhelyekről, szociális intézményekből kerültek be hozzájuk idősebb betegek, most alapvetően otthonukból szállítanak be középkorúakat. Több esetben azonban már menthetetlenek, amire beérnek.

Sokszor belefutunk abba, hogy olyan szinten roncsolódott a tüdeje, hogy már nincs értelme lélegeztetőgépre rakni – mondta Mária. Szerinte náluk a betegek 80-90 százaléka nem jön le élve a lélegeztetőgépről, és ez nem kivételes az orvosi kamara tapasztalatai alapján.

A kórház Covid-osztályán huszonéves fiatalokat is ápolnak, a többség pedig a 30-as, 40-es, 50-es éveiben jár. „Ezek nagyon beteg emberek, nagyon küzdenek a lélegzetvétellel. Oxigénmaszk nélkül alig jutnak el a WC-ig” – jellemezte a kórházba kerülő koronavírusosokat.

Hasonló tapasztalatai vannak egy budapesti kórház ápolójának, aki szerint sok alapbetegség nélküli, 30-as, 40-es betegük van. „Sokáig nem akartam elhinni, hogy tényleg ilyen fiatalok kerülnek be. De most már én is azt látom, hogy 32 éves lányok küzdenek az életükért” – mondta.

„Nagy a nyomás, borzasztóan fárasztó” – foglalta össze az elmúlt heteit egy budapesti ápoló, aki a szürke zónában dolgozik, azaz ott, ahová a gyanús, de nem igazolt Covid-betegek érkeznek. Azt mondta, hogy rengeteg beteg érkezik, de számára nem maga a munka a fárasztó, hanem az óraszám. Van, hogy nyolc napon belül letol hat 12 órás műszakot, összességében 20-30 százalékkal végzi többet a fizikailag rendkívül megerőltető ápolói munkát.

További nehézség, hogy szinte az egész műszak során védőfelszerelésben kell dolgozniuk. „Szörnyű egész nap izzadni. Inni, enni, pisilni alig tudunk kimenni, csurog a víz rólunk, még a bugyim is vizes, mire végzünk. A múlt műszakban 11 órát dolgoztam így. A betegeket ellátjuk maximálisan, csak egyszerűen nincs idő pihenni” – mondta egy másik budapesti ápoló, aki szintén nem Covid-osztályon dolgozik. „Lelkileg azt is hihetetlen megterhelő látni, hogy hány embert veszítünk el. Mindennapos dologgá vált asszisztálni a haldoklásnál” – mondta egy megyeszékhelyen dolgozó ápoló. További vélemények a teljes cikkben