Kevesen ismerik a szegényeket ingyen gyógyító magyar grófot

A magyar főnemesi családban született dr. Batthyány-Strattmann László egész életét a nélkülözők, nincstelenek szolgálatába állította, a „szegények orvosaként” vált ismertté. A mélyen vallásos grófot halála után hét évtizeddel II. János Pál pápa boldoggá avatta, ma mégis kevesen ismerik a nevét - írja a divany.hu.

A betegek és a szegények segítésére tette fel az életét

Batthyány László 1870-ben született családja birtokán, a Mosonmagyaróvárhoz közeli Dunakilitin: édesapja, gróf németújvári Batthyány József az ősi főnemesi család másik ágából származó Batthyány Ludovikát vette feleségül, László a pár hatodik gyermekeként látta meg a napvilágot. 

...

Diplomája kézhezvétele után Batthyány visszaköltözött az apjától örökölt köpcsényi kastélyba, ahol saját költségén (vagyona mintegy kétharmadát fektette a projektbe) modern magánklinikát nyitott, ingyen gyógyította a rászorulókat, ha szükséges volt, még az útiköltséget is fedezte. Felesége asszisztensként segítette a munkáját. Batthyány letette a sebész-, szemész- és szülészorvosi vizsgát is, hogy minél szerteágazóbb tudással és szakterületeken segíthessen a betegeknek.

Klinikáján ingyen kezelte a rászorulókat.

...

A végtelenül szerény, puritán életvitelt folytató doktor igyekezett távol tartani magát a politikától, utálta a rivaldafényt és a felesleges csillogást, ugyanakkor csendes, de jó viszonyt ápolt a Habsburg uralkodói családdal. Lelkesen támogatta a magyar egészségügyet, alapítványokat hozott létre annak fejlesztésére, saját alkalmazottainak pedig nyugdíjbiztosítást folyósított. A nővére így jellemezte a herceget: „Gyűlölte a cél nélküli szalonbeszélgetéseket. Azt mondhatom, hogy soha nem szólt rossz szót másokról, de nem is engedett másokról rosszat szólni.

...

Végrendeletében Batthyány így foglalta össze küldetését: „Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem”. Másfél évtizeddel a halála után, 1944-ben kezdeményezték az orvos-herceg boldoggá avatását, de csak az 1990-es években kezdődött meg az egyházi eljárás, II. János Pál pápa végül 2003-ban Rómában emelte a boldogok közé Batthyány személyét. A szegények orvosának nevét viseli a körmendi és a köpcsényi városi kórház is.

További részletek a cikkben.