Stroke-jelek, amikor kevés idő marad cselekedni

Világszerte 15 millió, hazánkban 45-50 ezer ember kap stroke-ot, agyi érkatasztrófát – ez a harmadik leggyakoribb halálok. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő, páciensek körében elvégzett stroke-kutatása megmutatta, sokat tudunk ugyan a stroke-ról, de még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig kezelőorvostól és az internetről szerezzük be. Sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány vagy szakmai segítség hiányában - írja az egészségkalauz.hu.

Sok a stroke utáni tünetmaradvány

A hazai statisztikai adatok szerint évente csaknem 45-50 ezren kapnak stroke-ot (az esetek 10 százalékban 50 év alattiak), nagyjából 13 ezer ember életét pedig már nem lehet megmenteni. Mintegy 200-250 ezer ember a betegség árnyékában él. Bár a Magyar Stroke Társaság adatai szerint csökkenő tendenciát mutat a stroke-betegek száma - amely köszönhető a vérrögoldó kezeléseknek és azok katéteres eltávolításának -, még mindig magas az agyi érkatasztrófa előfordulása.

A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő páciensei körében készített stroke-kutatása megmutatta, többségüknek van valamilyen érintettsége a betegségben. A megkérdezettek 93,06 százaléka saját maga vagy ismerőse, családtagja esett át stroke-on és a válaszokból kitűnik, hogy valamilyen módon mindannyiuknak megváltozott az életmódja: 31,71 százalékuk mozgáskorlátozottságról, 22,44 százalékuk beszéd-, írás, olvasás- és számolás nehezítettségről számolt be, 16,83 százalék rövid- vagy hosszú távú memóriazavarokkal küzd, 16,59 százalék elveszítette az önellátás esélyét, míg 12,44 százaléknak megváltozott a személyisége vagy a viselkedése.

A válaszadók többsége ugyan részesült valamilyen utókezelésben, 39,43 százalék kórházi mozgásszervi rehabilitációban, 37,54 százalék pedig gyógytornában, kevesebb arányban volt lehetőségük azonban logopédussal (12,62 százalék), neuropszichológussal (8,83 százalék) vagy ergoterapeutával (1,58 százalék) együtt dolgozni a tünetmaradványok kezelésén.

Bár a megkérdezettek 85,19 százaléka tisztában volt vele, hogy a stroke utáni gyógyulás esélye jobb, ha több szakember által, egy komplex kezelésen tud részt venni a páciens, erre nagyon keveseknek nyílik lehetősége. Sőt, a válaszokból kiderül, a kezelőorvos mellett (49,83 százalék) még ma is a legtöbb információt a stroke kapcsán az internetről (34,68 százalék) szerezzük be. Többen külön kiemelték, mennyire egyedül érezték magukat ebben a helyzetben.

Csupán a megkérdezettek 9,41 százaléka számolt be arról, hogy nem maradtak tünetek a stroke után, a többiek beszéd nehézségekről (17,29 százalék), memóriazavarról (12,25 százalék), szótalálási problémákról (12,04 százalék), járásképtelenségről, mozgás nehezítettségről (12,04 százalék), egyensúly zavarokról (10,28 százalék), önellátási képtelenségről (9,41 százalék), viselkedési zavarokról (5,69 százalék) és térlátási zavarokról (2,41 százalék) számolt be.

Nagy volt azonban a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy tudomása szerint mivel lehet a stroke esélyét csökkenteni, hiszen az egészséges életmód, a sportolás és a magas vérnyomás csökkentése mellett volt, aki a megfelelő mennyiségű folyadékpótlást említette, mint megelőzési módszer. Ugyanakkor mutatkozott némi ellentmondás abban, hogy ismerik-e a megkérdezettek a stroke tüneteit: 89,81 százalék igennel felelt, ugyanakkor a konkrét tünetek felsorolásakor már a megkérdezettek 20,94 százaléka felelte, hogy nem ismeri a tüneteket.

További részletek a cikkben.