Kezdenek bekeményíteni az egészségügyben

Az egészségügyi intézmények tartozása már idén szeptember végén csaknem elérte a 69 milliárd forintot, ami éves összköltségvetésük több mint 9 százaléka. Zombor Gábor szakállamtitkár ugyan 60 milliárd forintos adósságkonszolidációról beszélt, ám a költségvetésben ez az összeg nem az Egészségbiztosítási Alapnál, hanem a Miniszterelnökség fejezet céltartalékában szerepel, ami azt jelenti, hogy ez az összeg nem csak az egészségügyi, hanem általában a költségvetési intézmények adósságrendezését szolgálja. Ezt Rétvári Bence meg is erősítette - írta a vg.hu.

Az egészségügyi intézmények alulfinanszírozottsága tehát változatlanul megmarad, mivel az ez évi 615 milliárd forinttal szemben jövőre csak 629,5 milliárd áll rendelkezésre a következő esztendőben a szakrendelők és a kórházak működtetésére. Ez a tervezett 2,5 százalékos inflációt épp hogy követő keretemelkedés, vagyis nem lesz elegendő fedezet sem arra, hogy az egészségügyi ellátást legalább a jelenlegi színvonalon fenntartsák, sem arra, hogy gátat vessenek az adósságok újratermelődésének.

A helyzet odáig fajulhat, hogy egyes gyógyszer-nagykereskedőkhöz hasonlóan az orvostechnikai cégek is csak akkor szállítanak kötszert, vegyszert, egyszer használatos vagy műtéti eszközöket a kórházaknak, ha azok előre fizetnek – erre tegnap közleményben hívta fel a figyelmet az Orvostechnikai Szövetség.

A háziorvosi szolgálatok működtetésére szánt keret is csak elméletileg emelkedik tízmilliárd forinttal: ez az összeg valóban szerepel a költségvetésben, mint a „háziorvosi ellátórendszer megújításának I. ütemére" szánt forrás, ám mivel az alapkeret csökken, összességében csak 6 milliárd forinttal jut több pénz a háziorvosoknak.