Ki ápol majd itthon?

Mint arról a Világgazadaság beszámolt, jelentősen nőtt az elvándorló, elvándorolni szándékozó egészségügyi szakdolgozók száma az idei első fél évben - derült ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) legfrissebb adataiból. Tavaly összesen 1901 egészségügyi dolgozó kérte az EEKH-tól a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást - idén, az év első felében már 985-en folyamodtak hozzájuk ezért. Bár a távozók nagy része továbbra is orvos, közülük ugyanis 542-en kértek és kaptak hatósági bizonyítványt, ám mostanra úgy tűnik, már az ápolók sem maradnának, hiszen míg tavaly az összes külföldön munkát vállaló egészségügyis 16,5 százalékát tették ki a szakdolgozók, 2012-ben már a kiutazók negyedét - idézi a Népszava – online.

Idén eddig 246 szakdolgozó kért igazolást, szemben a tavalyi egész évi 314-gyel. Ráadásul az EEKH tavalyi adataiból az is látszik, hogy a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiállítása az év második felében jelentősen emelkedett, így várhatóan idén sem lesz ez másként.

Mint ezzel kapcsolatban a Világgazdaság írta: az adatok alátámasztják az érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy a jövő hónaptól esedékes béremelés kezdetnek nem rossz, de korántsem elégséges. A pótlékemelés és az új bértábla korántsem old ugyanis meg mindent, sok szakdolgozó szerint annak mértéke továbbra sem elegendő megélhetésük biztosításához, ráadásul egyre nagyobb rajtuk a teher a romló munkakörülményeik miatt.

Egyre gyakrabban fordul ugyanis elő, hogy egy ápoló egy műszakban 40-60 beteget lát el - egyedül vagy másodmagával. Ráadásul a szakdolgozók átlagéletkora megközelíti az 50 évet, és utánpótlásuk kritikus helyzetben van, hiszen a képzési költségek magasak, és nem is kifejezetten vonzó a szakma, hiszen továbbra is bizonytalan az életpályájuk.

Ráadásul a rendszerben maradt, magasan képzett, több nyelvet beszélő szakdolgozók munkaterhei nemcsak az ápolói, szakasszisztensi, de az orvosi munkaerőhiány miatt is fokozódnak, miközben a tavaly decemberben megígért, s augusztusban várhatóan januárig visszamenőlegesen kiutalt béremelés épp számukra nem nyújt valódi segítséget.

Körülbelül 86 ezer egészségügyi dolgozó kap ugyanis a jövő hónaptól januárig visszamenőleges fizetésemelést, ám a diplomás ápolók alapbére csupán 3-7 ezer forinttal emelkedik, míg az ugyancsak diplomás, de nem orvos végzettségű egészségügyi dolgozók átlagosan több mint 30 ezer forint emelést kapnak. Például egy 4 évig tanuló logopédus havi bruttó 31 ezer, míg egy egyetemi okleveles, több éves tapasztalattal rendelkező ápoló havi bruttó 10 ezer forint emelést kap, amit az érintettek jó része nem érez igazságosnak.

Éppen ez az egyik oka, noha több is van, hogy az idei első félévben, úgy tűnik, felgyorsult a szakdolgozói elvándorlás - mondta a Népszavának Balogh Zoltán. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint ugyanis a szakdolgozók még mindig nem látják a kiutat a jelenlegi, anyagi és előmeneteli szempontból is bizonytalan helyzetből. Úgy vélte, a bérrendezésre idén fordított költségvetési forrás egyelőre kevés ahhoz, hogy látványos, ágazati szintű hatása legyen a dolgozók itthon tartásában, a szakdolgozók egyéb munka- és életkörülményei pedig tovább nem tarthatóak.

Miközben ugyanis az egészségügy gyakorlatilag az egyetlen szakma, amelyben az év minden napján, 24 órában tízezres tömeg dolgozik és áll készenlétben, ennek a munkának az ellentételezése még mindig olyan megalázóan kevés, hogy sokszor nem marad más lehetőség, mint a külföldi munka.

Az idén januártól élő garantált bérminimum látványosan javít a szakdolgozók közérzetén, és az új bértábla csaknem 60 ezer középfokú végzettséggel bíró szakember számára nyújt jelentős segítséget, ám az emelés épp a legjobban képzettek esetében nem kielégítő – emelte ki Balogh. Az ő kvalitásaikhoz és végzettségükhöz nem méltó az átlag orvosi bérnövekedés összegének töredéke, miközben a diplomáikkal - és nyelvtudásukkal - könnyedén elhelyezkedhetnek külföldön. A kamara elnöke most is hangsúlyozta: 17 ezer orvos között ugyanazt a 15 milliárd forintot osztották szét, mint csaknem 68 ezer szakdolgozó között, ráadásul ekkora összegből szinte lehetetlen volt arányos bértáblát kidolgozni. "A keret duplájával már igazságosabb megoldás is születhetett volna" – húzta alá Balogh, hozzátéve: éppen ezért reménykednek az emelés folytatásában, amire a szaktárca ígéretet is tett.

Május végén az Egyesült Királyságban és Belgiumban több mint 5-5 ezer, Németországban pedig több mint 4500 felsőfokú végzettséget igénylő egészségügyi állást hirdettek a hivatalos európai portálon. Azonban az elvándorlókat csábító összegekkel kecsegtetik Ausztria és Svédország egészségügyi intézményei is, amelyek gyakran a nyelvoktatást, egészségbiztosítást és a majdani biztos nyugdíjat is ígérnek a magyar szakdolgozóknak.