Kicselezhetik-e a koronavírus mutációi a vakcinákat?

A koronavírus-vakcinákat egyre több helyen tesztelik embereken, és néhány országban el is kezdődött az oltóprogram. A szakemberek abban bíznak, hogy a népesség nagy arányú beoltásával megfékezhető a járvány. Erre jó esély van, de az a kérdés is jogosan merül fel, hogy mi van akkor, ha a vírusnak egy olyan mutációja jelenik meg, ami ellen nem nyújt védelmet a rendkívül gyorsan kifejlesztett vakcina. Ez is lehetséges, mert a vírus változik, de az sem lehetetlen, hogy a SARS-CoV-2 a saját túlélése érdekében takarékra veszi magát, írja a Telex. 

A Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus egyik versenyelőnye az, hogy rendkívül könnyen fertőz, így gyorsan terjed, egy év alatt talált is magának 70 millió gazdatestet az emberek között. Ugyan több mint másfél millióan meghaltak a vírus által okozott szövődményekben, de a vírus evolúciós stratégiája hosszabb távon alapvetően nem lehet az, hogy megölje azt, akit megfertőz, mert ezzel a saját halálát is okozná.

Falus András immunológus szerint a koronavírusnak is származhat előnye abból, ha lopakodó üzemmódban maradna együtt az emberrel. „A szervezetünkben, sokszor velünk szimbiózisban rengeteg vírus is él, az összességüket viromnak hívjuk. A tudomány azt állapította meg, hogy ez a virom nagyon stabil, de óriási a verseny benne, hogy ki él túl, a ”jó- és rosszfiúk„ versenyeznek benne egymással. A koronavírus is válhat akár olyanná is, hogy nem okoz látványos tüneteket, és immunválaszt alig kiváltva élhet bennünk tovább.”

Falus szerint az elméleti lehetősége megvan, hogy a koronavírus a 2003-ban megjelenő SARS-hoz hasonlóan elmutálna, elvesztené sokszorozóképességét, így gyakorlatilag láthatatlanná válna.

A többi RNS-vírushoz képest a koronavírus lassabban változik, fele olyan gyorsan, mint az influenza, és negyedannyira, mint a HIV. Két, a világ bármely pontján összegyűjtött koronavírus-minta átlagosan csak 10 RNS-betűben különbözik egymástól a 29 903-ból, állítja Lucy Van Dorp genetikus. Ez szintén arra utal, hogy elég stabil vírusról van szó.

Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy már 12 ezer mutációját fedezték fel a koronavírusnak. Ijesztő ez a szám, de felesleges aggódni, alig van néhány olyan változat, ami erősíti a vírus betegségokozó vagy terjedési képességét. A legtöbb mutáció vagy neutrális, vagy inkább károsítja a vírust, mint javítja.