Sötét foltok az egészségügyi jogviszony törvényben

A mai napig nem derült ki, milyen egészségpolitikai vagy munkajogi céllal került terítékre az új jogállás rapid bevezetése éppen a koronavírus-járvány idején, hiszen a közalkalmazotti jogviszony felülvizsgálata egy évtizede van napirenden. Ezekkel a szavakkal vezette fel előadását dr. Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi karának adjunktusa az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által Egészségügyi jog(v)iszony címmel szervezett videokonferencián. Mint a munkajogász megjegyezte, a jogalkotói szándékról szakmai egyeztetés nem volt, a kormányzati szándékokról a szakma is csak akkor szerzett tudomást, amikor a Magyar Közlönyben kihirdették az új szabályozást, írja a MedicalOnline.

Az egészségügyben dolgozók munkaügyeit jelenleg összesen öt vonatkozó jogszabály és rendelet szabályozza, amelyek egymással nem koherensek, számos, a munkavállalók körében felmerülő kérdésre az ellentmondások miatt nem lehet választ adni, ami jogalkotási hiba – állapította meg az adjunktus. Biztos pont, hogy a jelenleg állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál dolgozókat 2021. március 1-jétől csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban lehet foglalkoztatni. A jogalkotói törekvés a jelenleg sokszínű rendszer egységesítése, hiszen a dolgozók ma még közalkalmazottként, vállalkozói szerződéssel, megbízással, vagy önkéntesként is foglalkoztathatóak az ágazatban.

Nem érinti a jogszabály bevezetése a közreműködői szerződéssel foglalkoztatottakat és az önkéntes segítőket sem, ám személyes közreműködői jogviszony kizárólag az országos kórház-főigazgató engedélyével tartható fenn, ellátási szükséglet esetén. Nem született átmeneti szabály arra vonatkozóan, hogy ezeket a szerződéseket meg kell-e hosszabbítani – magyarázta Kártyás Gábor, aki szerint a munkáltatónak (OKFŐ) kellene rendeznie ezt a helyzetet.

Sötét folt a szabályozásban, hogy mi vonatkozik azokra az orvosokra vagy szakdolgozókra, akik egyéni vállalkozóként, megbízással látják el a betegeket. Ezek a foglalkoztatási formák március 1-jétől nem maradhatnak fent, ám arról nem rendelkezik a törvény, hogy miként alakulnak át. A munkajogász szerint feltételezhető, hogy a munkaadóval történő egyeztetés során dőlhet el, hogy az érintettek szolgálati jogviszonyban vagy közreműködőként dolgoznak tovább.