Tbc. Tripper. Tífusz. Száz évvel ezelőtt a rettegés fogta el az embereket a betegségek hallatán, ám az orvostudomány fejlődésével néhány évtizeden belül kezelhetővé vált a probléma. Most viszont, úgy tűnik, ismét kicsúszhat az irányítás az orvosok kezéből: egyre több baktérium, vírus, gomba és élősködő válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A helyzet súlyos. Egyes kutatók szerint évente 700 ezer ember hal meg azért, mert az ismert gyógyszerek nem hatnak a különböző fertőzésekre – írja a
vasarnapihirek.hu portálja.
Egy másik tanulmány, amit a brit kormány számára készítettek, ennél kevésbé szomorú képet fest, de az adatok elgondolkodtatók: az antibiotikum-rezisztencia miatt 2050-ig világszerte 10 millió ember halhat bele korábban gyógyítható betegségekbe, és ez 100 ezermilliárd dollár kiesést jelenthet a világgazdaság számára.
Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már tavaly arról beszélt, hogy a jelenség a „modern orvostudomány" végét jelentheti, „közeleg az antibiotikumok utáni élet, amikor mindennapi betegségek újra gyilkolhatnak".
Bár vele együtt jó néhány tudós és civil szervezet évek óta kongatja a vészharangot az egyre „okosabbá" váló baktériumok miatt, a nemzetközi közvéleményt eddig jobban foglalkoztatták az olyan látványos betegségek, mint a Zika- vírus vagy az Ebola.
Ezen az aggasztó nemtörődömségen változtathat, hogy a múlt héten az ENSZ Közgyűlése is foglalkozott a kérdéssel, és ritkán tapasztalható egyetértésben el is fogadtak egy nyilatkozatot, amely a „világ legnagyobb és legégetőbb veszélyének" nevezi az antibiotikumokat kicselező kórokozókat.
A testület hét évtizedes fennállása alatt eddig mindössze háromszor vett napirendjére valamilyen egészségügyi témát (AIDS, krónikus betegségek és Ebola). A HIV-fertőzés esetében kifejezetten sikeresnek bizonyult az együttműködés, mivel a közgyűlési határozatot követően létrehoztak egy pénzügyi alapot, Globális Alap az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária Ellen néven.