• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kicsúszhat az irányítás az orvosok kezéből

Lapszemle Forrás: vasarnapihirek.hu

Egyre több baktérium, vírus, gomba és élősködő válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben.

Tbc. Tripper. Tífusz. Száz évvel ezelőtt a rettegés fogta el az embereket a betegségek hallatán, ám az orvostudomány fejlődésével néhány évtizeden belül kezelhetővé vált a probléma. Most viszont, úgy tűnik, ismét kicsúszhat az irányítás az orvosok kezéből: egyre több baktérium, vírus, gomba és élősködő válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A helyzet súlyos. Egyes kutatók szerint évente 700 ezer ember hal meg azért, mert az ismert gyógyszerek nem hatnak a különböző fertőzésekre – írja a vasarnapihirek.hu portálja.

Egy másik tanulmány, amit a brit kormány számára készítettek, ennél kevésbé szomorú képet fest, de az adatok elgondolkodtatók: az antibiotikum-rezisztencia miatt 2050-ig világszerte 10 millió ember halhat bele korábban gyógyítható betegségekbe, és ez 100 ezermilliárd dollár kiesést jelenthet a világgazdaság számára.

Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már tavaly arról beszélt, hogy a jelenség a „modern orvostudomány" végét jelentheti, „közeleg az antibiotikumok utáni élet, amikor mindennapi betegségek újra gyilkolhatnak".

Bár vele együtt jó néhány tudós és civil szervezet évek óta kongatja a vészharangot az egyre „okosabbá" váló baktériumok miatt, a nemzetközi közvéleményt eddig jobban foglalkoztatták az olyan látványos betegségek, mint a Zika- vírus vagy az Ebola.

Ezen az aggasztó nemtörődömségen változtathat, hogy a múlt héten az ENSZ Közgyűlése is foglalkozott a kérdéssel, és ritkán tapasztalható egyetértésben el is fogadtak egy nyilatkozatot, amely a „világ legnagyobb és legégetőbb veszélyének" nevezi az antibiotikumokat kicselező kórokozókat.

A testület hét évtizedes fennállása alatt eddig mindössze háromszor vett napirendjére valamilyen egészségügyi témát (AIDS, krónikus betegségek és Ebola). A HIV-fertőzés esetében kifejezetten sikeresnek bizonyult az együttműködés, mivel a közgyűlési határozatot követően létrehoztak egy pénzügyi alapot, Globális Alap az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária Ellen néven.