Az egy lakosra jutó kiadás hazánkban tavaly előtt 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt.
Míg két évvel ezelőtt 7,1 százalék volt az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, addig 2003-ban ez a szám még 8,1 százalékot tett ki - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira hivatkozva a vg.hu.
A 2015-ös egészségügy kiadások GDP-hez viszonyított aránya megegyezett a 2014-es adatokkal, 7,1 százalékot tett ki mindkét évben, 2011-től azonban folyamatos csökkenést mutattott ki a KSH.
A 2005-2008 közötti egészségügyi kiadások aránya 0,9 százalékponttal mérséklődött, míg 2011-től 2014-ig 0,4 százalékpontos csökkenés látható. A KSH jelentése szerint a csökkenés a gazdasági visszaesés miatt intézkedéseknek, a költségvetési szigornak és a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításának tudható be.
Az egészségügyre fordított egy főre jutó kiadások reálértéke 2007 és 2009 között tovább csökkent, és a 2011-es évet követően a GDP volumenváltozásához hasonló ívet írt le. A 2012–2013-ban még negatív előjelű változás 2014-ben pozitív tartományba került, 2015-ben elérte a GDP-növekedés mértékét – írja a KSH.
A magyar háztartásuk jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre (a hivatal a becsült hálapénzt is beleszámolja). A KSH azt írja, ezen a téren lassú elmozdulás látszik, melyben az is közrejátszott, hogy míg a fogyasztóiár-index 2014–2015-ben negatív volt, addig az egészségügyi termékek, szolgáltatások fogyasztói ára 3–4 százalékkal nőttek.
Az egy lakosra jutó kiadás hazánkban tavaly előtt 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt. Az egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP arányának tekintetében is az alsó harmadban foglaltunk helyet, az EU-28 átlag itt 9,9 százalék.
További részletek a weboldalon.