Kié a halott? Milyen jogai vannak az elhunyt hozzátartozójának?

Súlyos etikai problémákat vett fel, hogy egy vidéki nagyváros kórházában fizetni kellett az elhunytak hozzátartozóinak a holttest megtekintéséért. A gyakorlatot már megszüntették a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban. Most annak járt utána az Index, hogy kié a holttest: a kórházé, a hozzátartozóké vagy a temetkezési vállalkozóé?

Nagy port vert fel az Index cikke, amiben arról írtunk, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az intézményben elhunytak hozzátartozóitól pénzt kérnek a holttest megtekintéséért.

„A halottláthatás pénzért lehetősége a hozzátartozók számára súlyos etikai problémákat vet fel” – mondta az Indexnek Németh Zoltán Richárd teológus, etikatanár, polgári szertartás szerinti búcsúztató, akinek szavai összecsengenek az Országos Kórházi Főigazgatóság álláspontjával.

Németh Zoltán Richárd szerint etikai értelemben az elhunyt holtteste egyértelműen a temetést intéző hozzátartozóké. Azért pedig – bár meglehetősen profánul hangzik –, hogy a saját tulajdonom megtekinthessem, senki nem kérhet külön fizetséget. Természetesen az elhunyt tartósításáért, hűtéséért amúgy is fizetünk – folytatta az etikatanár, a láthatásáért nem. Példaként hozza fel, ha az eltávozott ujján sok millió forintos gyűrű van, ami megilleti a hozzátartozót mint örököst, akkor joga van hozzáférni anélkül, hogy hullarabló vagy fosztogató lenne. Természetesen ez csupán a hagyatéki eljárás után válik tényleges tulajdonná, ami általában a temetés után történik.

 ...

A lapunk által megkérdezett temetkezési vállalkozó szerint koporsós temetkezésnél nem kérnek ellenszolgáltatást azért, hogy a hozzátartozók elhunyt szeretteiket a temetés előtt a ravatalon megtekintsék. Hamvasztásnál is van erre lehetőség egy különteremben, ezért azonban a krematóriumok kérnek pénzt.

...

Kié is akkor a holttest?

Joggal vetődhet fel a kérdés, kié akkor a holttest? A kórházé, a hozzátartozóké, a temetkezési vállalkozóé? A válasz elég egyértelmű, senkié. Lenkovics Barnabás jogász, egykori alkotmánybíró szerint minden modern jogrendszerben egyértelmű, hogy az emberi test nem számít dolognak, így nem lehet tulajdonjog tárgya sem, azzal kereskedni pedig tiltott, a személyiségi jog meghatározott körben enged csak rendelkezést az emberi test felett. Ilyen lehet a szervek felajánlása átültetésre. Az emberek fölött tulajdonjogot utoljára a rabszolgaság idején alkalmaztak, amikor megszokott gyakorlat volt a rabszolga-kereskedelem.

Az ember holtteste szintén nem minősül dolognak, az azzal való rendelkezés szintén nem a dologi jogba, hanem a személyiségi jogokba és a hozzátartozók kegyeleti jogaiba tartozik.

További részletek a cikkben.