Muszáj mindenkiben nap mint nap erősíteni azt az érzést, hogy szükség van rá, s nélküle elakadna a kórházi gépezet.
Sokszor és sokat beszélünk az egészségügyi (szörnyű ?) állapotokról, a betegellátás minőségéről, a kórházban szerzett betegélményekről. Mondjuk a véleményünket, kritizáljuk az ágazat dolgozóit, nagyon könnyen általánosítunk, folyamatosan elvárunk, illetve kikérjük magunknak a legkisebb nehézséget is. És mi többiek, vajon mi hogyan viselkedünk a betegeket (minket) ellátó ápolókkal? Megbecsüljük őket? Értékeljük a munkájukat? Mindent megteszünk azért, hogy olyan környezetben, légkörben dolgozzanak, ahol valóban csak a betegekre kell koncentrálniuk? - tette fel a kérdésr Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója a Betegfókusz blogon.
A növekvő nővérhiány, valamint a megfelelő munkaerő bevonzása már az 1980-as évek Egyesült Államában is gondot okozott. A problémára válaszul alkották meg az úgynevezett „Magnet Hospital" programot, melynek alapmotívuma a pozitív munkahelyi környezet fontosságának el-, illetve felismerése volt. Egy „Mágnes Kórházban" a nővérek kizárólag minőségi betegellátást végeznek, ennek (is) köszönhetően elégedettek a munkájukkal, így természetesen a fluktuáció is alacsony. A vezetés nagy hangsúlyt fektet a nővérek felől érkező panaszok kezelésére, de még fontosabb eleme a programnak az az attitűd, hogy bevonják az ápolókat a betegellátás szervezésének döntéshozatali folyamataiba. Ez a hozzáállás erősíti a nővérekben azt a tudatot, hogy fontos részei a nagy egésznek, és számít a véleményük. Egy 2013-as kutatás szerint ezekben a kórházakban 14 százalékkal alacsonyabb a halálozási arány, valamint 12 százalékkal kevesebb a sikertelen életmentések száma.
Mindenkinek szüksége van a pozitív visszajelzésre ahhoz, hogy lelkesen és magas szakmai színvonalon tudjon dolgozni. Nagyon fontos a dicséret, a munka elismerése, az egyszerű köszönöm. Fontos, hogy a munka változatos és – legalább időnként - érdekes legyen. Minden kollegának éreznie kell, hogy van beleszólása a saját munkájába, hogy valós kontrollt gyakorol a tevékenysége felett. Muszáj mindenkiben nap mint nap erősíteni azt az érzést, hogy szükség van rá, s nélküle elakadna a kórházi gépezet. Azok számára, akik igénylik, biztosítani kell a folyamatos képzés lehetőségét. Ezek a tényezők segítik a munkavállalókat abban, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön, illetve csökkentik a lelki és fizikai kimerültséget.
Magyarul, ha igazán megbecsülik a nővéreket, akkor akár tartós magasabb munkahelyi stressz esetén is képesek maradnak elkötelezett munkavállalókként a lehető legprofesszionálisabb módon dolgozni, mivel számukra is egyértelmű, hogy fontos részét képezik a kórháznak, és számít a véleményük. A teljes bejegyzés