Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

Az utcán élő szerhasználóknak nagyon kis esélye van a felépülésre: az őket megkereső programok leépültek, a kórházi befogadás hónapokig tart és idén két rehabilitációs központ is bezár. Köztük az egyik egyedüli, ahol fiatal lányokat fogadtak be - számolt be róla a drogriporter.hu.

Idén két rehabilitációs központ is kénytelen lesz bezárni a kapuit: a lullai és a szatymazi rehabilitációs központok. Mindkettő hiánypótló munkát végez: Lullán főleg marginalizált roma szerhasználók felépülését segítik, míg Szatymazon fiatalkorú szerhasználókét, köztük, az országban szinte egyedül, lányokét. A lullai otthon az azt működteti civil szervezet pénzhiánya miatt szűnik meg, míg a szatymazit a járási önkormányzat döntése alapján idősek otthonává akarják átalakítani. A hírek szerint azért, mert az önkormányzat nem tudja állni a megnövekedett költségeket, a rehabilitációs otthonok fenntartása pedig nem kötelező feladat. 

A Főváros a BKEF keretében tavaly egy 14 millió forintos pályázatot írt ki ártalomcsökkentő szervezeteknek, amit a Kék Pont Alapítvány és a HepaGo közös pályázata nyert el a fővárosi hajléktalan szerhasználók megkeresésére. Csepp a tengerben.  

Komoly kormányzati elhatározás nélkül a terület hanyatlása tovább folytatódik. A Belügyminisztériumon belül a kábítószerügy szinte teljesen rendészeti kérdéssé vált, a 2020-ban lejárt nemzeti drogellenes stratégia megújítására azóta is hiába vár a szakma. Sajnos ma már egyre inkább érezhető a 2016-ban megszüntetett szakpolitikai háttérintézmény, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) szakmai és módszertani támogatásainak, képzéseinek a hiánya. Jellemző eközben, hogy a kormányközeli alapítványoknak kiszervezett közpénzből  gründolt ún. Drogkutató Intézet nagyobb büdzsével és több munkatárssal rendelkezik, mint maga a minisztériumi kábítószerügyi koordináció.  További részletek a cikkben