Kis magyar exodus

A külföldi adatok alapján 2010-ben nagyjából a magyarok két százaléka élt külföldön. Az uniós csatlakozás, vagyis 2004 óta növekedik lassan, folyamatosan a külföldön munkát vállaló és a kivándorló magyarok száma is. A migráció a 2006-os megszorításokat követően ugrásszerűen emelkedett, a folyamat azonban 2010 óta ismét felgyorsult – a kutatók adatai szerint is. Igaz: pontos statisztikája senkinek nincs. Mindenki az adathiánnyal küzd ugyanis, amikor a külföldön dolgozó magyarok számát kell megbecsülni. A számításokban ráadásul sokszor nem veszik figyelembe a folyamatosan hazatérőket, és talán azt sem, hogy a számba vettek mikor távoztak – írja a Népszabadság – online.

Nincsenek pontos statisztikák, csupán a trendekre tudunk következtetni – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a közelmúltban egy konferencián. A célországok tudományosan pontosított népességregiszter-adataiból előállított tükörstatisztikái alapján készült kimutatása szerint 2010-ben a magyarok mintegy 2%-a élt külföldön (félmillió helyett mintegy 200 ezren vállaltak ez alapján munkát).

Ez egyszerre sok és kevés is: a magyar migránsok száma és aránya így is nagyobb, mint bármikor korábban, de jóval kisebb, mint más térségbeli országok állampolgáraié. A román lakosság több mint 10%-a élt például más EU-s országokban 2010-ben. A kivándorlást részben nyilván a külföldi munkaerőpiacok megnyílása okozta, ám az adatokból látható, a magyar jövedelemszint, de a gazdasági várakozások alakulása is jelentősen befolyásolja ezt a folyamatot. Az uniós csatlakozást követően az emberek korántsem érezték, hogy csak külföldön lehetne boldogulni – tette hozzá Hárs Ágnes.

Az, hogy Magyarország a következő években Romániához hasonlóan emigráns országgá válik-e, vagy a külföldre távozók száma fokozatosan csökkenni kezd, elsősorban a gazdasági mutatók, a reálkeresetek alakulásán, az álláspiac helyzetén és az ezzel kapcsolatos várakozásokon múlik – jegyezte meg a kutató.