Kisgömböc: rengeteg betegadatot szívnak fel

Messzebbre tekintett Kásler Miklós humánminiszter, mint a jogszabályok, amikor a minap bejelentette, hogy a kórházi adatbázisokból öt évre visszamenőleg feltöltik a betegadatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT). A visszamenőleges feltöltésnek ugyanis egyelőre nincs meg a jogszabályi alapja – tudta meg a Népszava Alexin Zoltán adatvédelmi szakértőtől.

Kásler bejelentéséről részleteket nem tudni, csak annyit: a programozók már dolgoznak a megvalósításon. Vagyis verseny indult, hogy kik lesznek a gyorsabbak: a programozók vagy a Fidesz törvénygyára?

Elvileg az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete már tavaly május 25-től hatályban van, azonban az adaptáláshoz eddig még csak egyetlen törvény módosítása történt meg, az adatvédelmi törvényé. Még hátravan 200-250 további törvény módosítása, köztük az egészségügyi adatok kezeléséről szólóé is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar állam a végsőkig szeretné szabotálni az EU rendelet végrehajtását – vélekedett Alexin Zoltán – hiszen annak átvétele ledöntené a mai állami nyilvántartó rendszerek jelentős részét, alapvető változásokat eredményezne a polgárok jogait illetően. Az egészségügyben pedig egyenesen drámai változásokat hozna, ugyanis nem folyhatna tovább a gátlástalan adatfosztogatás.

Alexin Zoltán elmondta: van ugyan egy jogszabály-javaslata a kormányzatnak, amely az e-tér adatvédelmével foglalkozik, ám ez ellentétes a hatályos GDPR szövegével.

Az adatgyűjtést már januárban magasabb fokozatba kapcsolták. A minisztert egy jogszabály további jogalkotásra hatalmazta fel: így létrehozhat olyan rendszereket, amelyek "kényszerintézkedés alapúak", vagyis a betegek hozzájárulása nélkül regisztrálhat róluk adatok. Ilyenek ma is működnek: a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartó Rendszere, a Nemzeti Rákregiszter, az Infarktusregiszter, a Protézisregiszter, a Csípő és Térdízületi Regiszter. – A fenti listát tovább is bővíthetné a miniszter, ezeket a kényszerintézkedés alapú adatbázisokat pedig tudományos publikációkra vagy akár anyagi haszonszerzésre is lehetne használni. Miközben a betegnek egyetlen adatvédelemhez fűződő jogát sem biztosítják. Sőt, talán nem is tud a páciens arról, hogy adatait felhasználják – vélekedett Alexin Zoltán.