Az európai szolidaritásalapú egészségügyi rendszer, amilyen a magyarországi is, egyedülálló a világon, és érték, amelyet meg kell őrizni.
A műtőből egyenesen a Miniszterelnöki Hivatalba kapott kinevezést Kőnig Róbert gyermeksebész, aki 24 órás ügyeletéből kilépve, alig két óra alvás után adott interjút az Indexnek. Miközben legtöbb kollégája távol maradna a politika árnyékától is, ő most Orbán Viktor kérésére járja végig a kórházak folyosóit és várótermeit, hogy felfedje, mi zajlik valójában a kulisszák mögött. Az egészségügyi influenszerként is ismert gyermeksebész nem titkolja, nagy tervekkel és küldetéstudattal vág bele egyéves mandátumába.
Az interjúban Kőnig doki többek között elárulta, hogy
a betegtájékoztatás fejlesztése kritikus fontosságú: a magyar lakosság egészségértés szempontjából átlagosan egy 12 éves gyermek szintjén áll, ezen változtatni kell.
A magyar egészségügy folyamatos finomhangolást igényel, de gyökeres reformot nem. Elismeri, hogy az egészségügyben dolgozók mentális állapotán van javítanivaló.
Az építő jellegű kritikákra szükség van, a valótlan állítások viszont ártanak a kórházaknak.
A sürgősségi ellátásban a beteg állapotának súlyossága határozza meg az ellátás sorrendjét, nem a várakozás ideje. „Örülhet, akinek esetleg többet szükséges várnia, hiszen nincs életveszélyes állapotban.”
A prevenció mindennél fontosabb, ezért egészséges életmódra nevel a videókban. „Az a legjobb betegség és sérülés, ami nem történik meg, és az a legjobb kórházi ellátás, amire nincs szükség.”
Az egészségügy megítélését gyakran azok befolyásolják negatívan, akik még nem kerültek kapcsolatba a rendszerrel. A statisztikák szerint azok, akik korábban kaptak ellátást, elégedettebbek.
Orvosszakmai szempontból a magyar egészségügy szép eredményeket tesz le, még ha a médiában nem is ezeken van a hangsúly. Kevés szó esik a technológiai újításokról, fejlesztésekről, előrelépésekről, szerinte méltánytalanul.
Az európai szolidaritásalapú egészségügyi rendszer, amilyen a magyarországi is, egyedülálló a világon, és érték, amelyet meg kell őrizni. Sem az Egyesült Államokban, sem Ázsiában nincs ilyen rendszer, amelyhez a gazdagabbak nagyobb mértékben járulnak hozzá, hogy mindenki hozzáférjen az ellátáshoz.
További részletek az Indexen.