Ki(v)ették a hamburgert az adóból

A köznyelvben csak hamburgeradóként emlegetett népegészségügyi termékdíjat a törvénytervezet szerint a gyártóknak, forgalmazóknak kizárólag a túlzott cukor-, só- és koffeintartalmú ételek után kellene megfizetniük, így a chips és a kóla, a jégkrémek, levesporok és az energiaitalok mellett a legtöbb édesség, csokoládé és lekvár is adóköteles lenne – tájékoztat a Népszabadság. Ugyanakkor a tervezetből kiderül, hogy a zsíros vagy éppen tartósítószerekkel agyonkezelt ételek a kormány szerint nem jelentenek érdemi egészségügyi kockázatot - a zsír vagy a tartósítószer ugyanis hiányzik a tervezetből.

Információk szerint a törvényjavaslatról a szerdai kormányülésen hoznak döntést, s ha ott megkapja a kabinet támogatását, akkor még aznap be is nyújthatják - a már jól ismert módon, egyéni képviselői indítványként - a parlamentnek.

(A Világgazdaság úgy tudja, hogy várhatóan ma dönt a kormány az egészségre ártalmas, túlzottan sós és cukrozott élelmiszerek és italok népegészségügyi termékdíjának kivetéséről, amelyet önálló képviselői indítványként terjeszt a parlament elé.)

A népegészségügyi termékdíjjal megadóztatni kívánt termékkör javarészt nagy multinacionális élelmiszer-előállítókat és -forgalmazókat érint, és a tervezet szerint már idén szeptemberben hatályba lépne a rendelkezés, így ősztől már fizethetik is a gyártók az adót. A tervek szerint ez a bevétel az Egészségvédelmi Alapba folyna be.  Az egészségtelennek talált üdítők után a gyártónak az idén előbb tíz, majd jövőre literenként 15 forintot kell fizetnie, az energiaitaloknál háromszáz forintot, a chipszek, snackek esetén kilogrammonként 400 forintot, míg az étkezési porok után kilogrammonként 500 forint lenne az adó.

Bár a törvényjavaslat preambuluma szerint a cél az egészséges táplálkozás előmozdítása, továbbá a népegészségügyi célú programok finanszírozhatósága, az érintett cégek szerint a javaslat csak egy újabb adózási formát jelent, amivel javarészt multinacionális cégeket sarcolna meg a kormány.

A feketézést erősítheti a termékdíj?
A korábban hamburgeradóként emlegetett népegészségügyi termékdíj januári bevezetése egészségügyi szempontból érthető az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint, ám a szervezet kérdésesnek tartja piaci és költségvetési hatásait. Az OKSZ jelezte, az adóval terhelt termékek ára emelkedik majd, s ennek következtében az értékesítésük mennyisége csökken. A gyártók várhatóan nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, amelyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének, ugyanakkor nő majd a feketézés, az adóelkerülés. A szervezet szerint a népegészségügyi termékadó növeli az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében. Az újabb elvonással sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések pedig a visszaeső értékesítési mennyiség miatt várhatóan csökkennek.