A kapacitáselosztási döntések kapcsán fellebbezésnek nincs helye.
Befagyasztja az orvosok és egészségügyi dolgozók 2013-as mozgóbérét, bővíti a gyógyszerészek hatáskörét, büntetéssel fenyegeti a gyógyszergyártókat, illetve egyebek közt megfellebbezhetetlen, kőbe vésett tényként definiálja a kapacitáselosztásról és az ellátási területekről szóló döntéseket az egészségügyért felelős államtitkárság holnapig véleményezhető salátatörvény-tervezete. A dokumentum szerint − hacsak a beteg írásos tilalmi nyilatkozatot nem tesz − a gyógyszerész jogosulttá válna a legtöbb beteg esetében írásbeli tájékoztatást kérni az egészségbiztosítótól az adott személy előző évi tb-támogatott gyógyszereléséről (felmerül a kérdés, hogy mihez kezd majd a gyógyszerész az információkkal, milyen alapon ítélheti meg az addigi gyógy-szerelést).
A tervezet felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a tb-támogatott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésének, kiadásának, illetve felhasználásának ellenőrzési szabályait, "tehermentesítve" az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP). Alaposan megtisztíthatja a forgalmazható gyógyszerek regisztrációs rendszerét a tervezet azon része, amely szerint a három évig forgalmat nem produkáló gyógyszergyártó elveszítheti forgalombahozatali engedélyét − erre azon gyártóknak lesz jó esélyük, amelyek a vaklicitből sorozatban kiesve sem csökkentik áraikat az "elvárt" mértékben.
A szöveg szerint a kapacitáselosztási döntésekkel szemben fellebbezésnek helye nincs. Az államosított fekvőbeteg-ellátó rendszer szempontjából a mindenhatóság deklarálása okafogyottnak tűnik, érdekes lehet azonban ez a vonatkozás a kórházaktól független járóbeteg-szakrendelők küszöbönálló államosításának lefolytatásakor. A szakrendelők által eddig megkötött közreműködői szerződések ettől kezdve nem sokat érnének, ha a kapacitáselosztás, illetve a területi ellátási kötelezettség úgy módosul, hogy egy adott ellátás vagy terület kiesik az intézmény hatóköréből, akkor reklamálásnak, jogorvoslatnak nem lesz helye.
A tervezet emellett a kormány hatáskörébe utalja a szakellátási intézmények működtetési kötelezettségeiről, illetve a szakellátási feladatok nemteljesítésének következményeiről szóló rendeletalkotást is.
A hatályos egészségügyi törvény szerint jövő január 1-jétől kötelező a teljes járóbeteg-szakellátás állami kézbe vétele, a Weborvos.hu beszámolója szerint a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozat és Tanácsa úgy látja, a járóbeteg-szakrendelők államosítása nagyobb zavarokat okozhat az ellátásban, mint amekkora a várható hozadéka - idézi a Napi Gazdaság.