A felsőoktatáshoz hasonló eredményekkel kecsegtet az egészségügyben a kancellári rendszer.
A kórházak jobban kijönnek a pénzükből, így nem szorulnak majd rendszeresen életmentő pénzinjekcióra – egyebek mellett ezt várja az egészségügyben bevezetendő kancellária-rendszertől a szaktárca. A kórházigazgatók szövetsége a kormány döntéséig nem kívánta kommentálni a Magyar Idők értesülését, amely szerint megszűnhet az intézmények gazdasági önállósága, a korábbi nyilatkozatokból azonban kiderül: nem mindenki szerint ördögtől való a gondolat – írja a magyaridok.hu portálja.
Rétvári Bence emlékeztetett: a kancellárok megjelenése az egyetemeken nagyobb pénzügyi lehetőségeket biztosított, a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára-negyedére esett vissza, miközben készpénztartalékuk 120 milliárdra nőtt.
Ezzel szemben a kórházak csak az elmúlt öt évben 160 milliárd forintot kaptak adósságaik rendezésére, ebből tavaly nyáron 60 milliárdot, a kifizetetlen számlák összértéke április végére mégis újból meghaladta az 50 milliárdot. A kancellároknak éppen ezért az adósságok újratermelődésének megakadályozása, a kórházak gazdálkodási egyensúlyának megteremtése lesz az egyik legfontosabb feladatuk.
Emellett többek között a kórházi beszerzésekről is ők dönthetnének – mint az a kormány-előterjesztésből kiderül. Az egészségügyi államtitkárság által javasolt szisztémában a közvetlenül a gyógyítással kapcsolatos szakmai kérdéseket kivéve a kancellárok gyakorlatilag teljhatalmú vezetői lennének a gazdálkodási önállóságukat elveszítő kórházaknak.
A jelenlegi főigazgatók jog- és feladatköre ezzel a minimumra csökkenne – nem véletlenül fogalmazott úgy korábban a lapunknak adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, hogy komoly csatákra számít, és ezért „ütésálló" embereket keres majd a kancellári posztokra.