Konfliktusok gyűrűjében egy küldöttközgyűlés után

A Magyar Gyógyszerészi kamara honlapja dr. Hankó Zoltán elnökkel közöl interjút a küldöttközgyűlés döntéseiről és a szakma további sorsát meghatározó kérdésekről - idézi a cikket a pharmaonline.hu.

– Nem először történik, hogy az elnöki beszámolóhoz kapcsolódóan a küldöttközgyűlés egy állásfoglalást is elfogad. Mi a célja és miért volt erre szükség?

– Ennek a közvetlen előzménye, hogy dr. Takács Péter államtitkár úrral egy előre nem tervezett egyeztetésen szóban megállapodtunk, hogy a rendezetlen ügyek megoldása érdekében az Államtitkársággal közösen kidolgozunk egy gyógyszerellátási stratégiát. Ezt még aznap írásban vissza is igazoltam, mert nem szeretném, ha a sok egyéb feladat miatt a feledés homályába kerülne. Erre az elnöki beszámolóban röviden kitértem. A küldöttközgyűlési határozat a kamara legmagasabb döntési fórumának a jóváhagyását jelenti egyrészt a tárgyalásokra, másrészt kijelöli azokat a szakmapolitikai irányokat is, amelyeket a majdani tárgyalások során képviselnünk kell. Továbbá látni kell, hogy a határozatban megjelölt témakörökben a gyógyszerpiacon és a gyógyszerellátásban működő különféle szervezetek a mienkétől jelentősen eltérő álláspontot képviselnek. Ilyen például a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállósága, gyógyszertáraink nemzeti érdekkörben és gyógyszerészi tulajdonban tartása, vagy éppen a gyógyszerészi kompetenciák megerősítése is. Ez a kívülállók számára megosztottságot jelez. Ez sajnos így van és nem számítok arra, hogy ezekben a kérdésekben például a nagykereskedőkkel vagy a láncok képviselőivel, illetve a hozzájuk csapódott szervezetekkel közös álláspontra jutunk. Ugyanakkor ez a határozat, amelyet a küldöttek konszenzussal, tehát ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadtak, azt jelenti, hogy a kamarán belül egység van. Így ennek üzenetértéke is van.

– Az állásfoglalás kitér arra is, hogy érvényesíteni kell a jogszabályi előírásokat. Miért kell ezt deklarálni, amikor a parlament a napokban erősítette meg a négyes szabályt?

– A Kúria egy olyan láncot építő piaci szereplő beadványára, amelyiknek a napi gyakorlata miatt évek óta vitában állok a hatósággal, 2020-ban lényegében azt mondta ki, hogy magánszemélyek korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdont akárhány gyógyszertárban. Ezt én azóta is hibás bírósági döntésnek tartom, de ezzel nem nekem kell a saját lelkiismeretem előtt elszámolnom. Viszont azt, hogy a szabályozás korrekciójára mostanáig nem került sor, egyfelől sokan kihasználták, másrészt – ahogy az elnöki beszámolóban is fogalmaztam – az addig sem acélos hatósági gyakorlat már senkit sem tartott vissza sem a tulajdonszerzés különféle trükkös módszereitől, sem a láncépítés korábban már elindított egyéb módszereitől. Amikor tehát azt mondja ki a jogszabály, hogy megerősíti a korábbi szabályozási elveket és június 1-től bezárja az eddig tágra nyitott kiskaput, erkölcsi kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy nem fogadható el azoknak a hátrányos helyzetbe kerülése, akik betartották a jogszabályi előírásokat azokkal szemben, akik ezeket tudatosan kikerülték. A négyes szabály bezárását további lépéseknek kell követnie.

A teljes beszélgetést ITT olvashatja