Kontroll alatt a dolgozók

Átmehet a vidéki italbolt vezetője a szomszédos kocsmába, vagy azzal már megsérti a munkáltatója jó hírnevét? Baráti körben lehet arról beszélni, hogy az alacsony fizetésből a számlákra sem telik, vagy a munkavállaló ezzel már a foglalkoztató jogos gazdasági érdeke ellen szól? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a most életbe lépett új Munka törvénykönyvével kapcsolatban. A választ a jogászok sem tudják – írja a Népszava – online.

Nincs pontos előírás arra, hol és hogyan viselkedhet a dolgozó a munkahelyén kívül. Így fogalmazott Fodor T. Gábor munkajogász az új Munka törvénykönyve egyik rendelkezésével kapcsolatban. A július elseje óta hatályos jogszabály szerint a dolgozó a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ez utóbbi elkerülése érdekében a munkáltató beleszólhat még a munkavállaló viselkedésébe is.

Kérdés azonban, hol az a pont, ahol a dolgozó már megsérti munkáltatója hírnevét, és nem világos az sem, hogyan szabályozhatják a dolgozó magatartását. A konkrétumok ugyanis hiányoznak. Fodor szerint a társadalomban elfogadott általános értékítélet alapján kell viselkedni – vélekedett Fodor, aki példaként említette, hogy az egyik ismert üdítőcég munkatársa nyilvánosan nem ihatja a másik társaság üdítőjét.

Ennél ellentmondásosabbnak látja a jogszabályt a Liga szakszervezetek jogi szakértője, Schnider Marianna, aki szerint a törvényszöveg nehezen értelmezhető, és a gyakorlatban sok problémát okozhat. A törvény kimondja azt, hogy a munkáltató a dolgozót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartásával kapcsolatban ellenőrizheti úgy, hogy az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, és a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ám a jogszabály éppen a munkaidőn kívüli viselkedést szabályozza. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnökének az a véleménye, a rendelkezés miatt munkaügyi perek százai indulnak majd a bíróságon, azt ugyanis nem lehet meghatározni, hogy "közvetlenül és ténylegesen" mi alkalmas a munkáltató jó hírnevének megsértésére és mi tartozik a magánélethez. Borsik példaként említette azt a dolgozót, aki baráti körben a fizetésére panaszkodik. Ebben az esetben - a törvény szerint - a foglalkoztató akár jogosan vélelmezheti, hogy a munkavállaló a gazdasági érdekeit sározta és megsértette jó hírnevét.