Feladat- és felelősségátcsoportosítás nélkül nem biztos, hogy érdemes pénzt beleönteni a rendszerbe.
Szeptember végére közel 46 milliárd forintra duzzadt a magyar kórházak lejárt tartozásainak összege a MÁK adatai szerint, ez 2017 december végéhez képest több mint 30 milliárdos, havi átlagban 3,4 milliárdos növekedést jelent - írta a napi.hu.
Különösen rosszul mutat az adósságállomány szerkezete, a 46 milliárdnak mintegy felének fizetési határideje ugyanis már több mint két hónapja, a teljes tartozás mintegy háromnegyede több mint egy hónapja lejárt. A szeptemberi 4 milliárdos növekedésből mintegy 3 milliárd forint a 60 napon túl lejárt tartozásokat gyarapította, amit továbbra is arra utal, hogy a menedzsment tartalékol az adósságkonszolidációban bízva.
A pénteki Medicina konferencián előadó Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár ugyanakkor az év végi adósságrendezést firtató kérdésre csak annyit mondott, hogy ez kormánydöntés függvénye, és a beszállítók a szabályozórendszer módosítása következtében már eddig is számos könnyítést kaptak, noha ezt megelőzően hosszasan arról beszélt, mennyire rendben vannak most az ország pénzügyei és az egészségügyre is jutnak plusz források.
Az adósságállomány folyamatos gyarapodása az egészségügy szereplői szerint a forráshiány következménye. Banai Péter Benő a Medicina rendezvényén amellett, hogy elismerte a finanszírozás áttekintésének szükségességét, az intézményi, menedzsmenti felelősséget feszegette. Kiemelte, hogy az egynapos sebészeti beavatkozások növekedésével párhuzamosan nem csökkent a kórházi tartózkodás átlagos ideje, ami szerinte arra utal, hogy vannak a finanszírozásban olyan elemek, amelyek nem a hatékonyság irányába mutatnak. Három, meg nem nevezett, hasonló méretű, ellátási területű és tevékenységi körű intézmény adósságának markánsan eltérő alakulását hozva fel példaként úgy fogalmazott, feladat- és felelősségátcsoportosítás nélkül nem biztos, hogy érdemes pénzt beleönteni az intézményrendszerbe - idézte a lap.