• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kórházi higiénia - Semmelweis tragédiája

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

Biztos, hogy jobb lenne a helyzet, ha az orvosok és az ápolók nem lennének ennyire túlterheltek, ha nem tíz beteg jutna egy éjszakás nővérre.

Több mint százötven év telt el azóta, amióta Semmelweis Ignác rájött: az anyák életét veszélyeztető gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozzák azzal, hogy a boncteremből sokszor közvetlenül a szülőszobára mennek, ahol anélkül vizsgálják meg a várandós nőket, hogy előtte kezet mostak volna. A kézfertőtlenítés ehhez képest még 2016-ban sem egyértelmű az egészségügyben, holott a kórházi fertőzések döntő többsége szennyezett kézzel terjed egyik betegről a másikra – írja a magyaridok.hu portálja.

Bizony, a járványügyi szakemberek evidenciaként kezelik, hogy a kórokozókat leggyakrabban az egészségügyi személyzet viszi át egyik betegről a másikra. A gyógyítókat mégis folyamatosan, újra és újra emlékeztetni kell arra, hogy tartsák be az alapvető higiénés előírásokat, nem véletlenül indított 2009-ben kampányt az Egészségügyi Világszervezet Ments életeket: moss kezet! címmel.

Persze nemcsak egyszerűbb, de sokkal hangzatosabb is a magyar kórházakban uralkodó szörnyű állapotokat, a lepusztult kórtermeket, vizesblokkokat és az általános pénzhiányt okolni a kórházi fertőzésekért, mint beismerni, hogy az orvosok egy része – nemcsak nálunk, de mindenütt a világon – egyszerűen nem mos kezet. Mondhatjuk, azért, mert nincs mosdó és szappan a kórteremben, hogy nincs rá elég idejük, annyi a beteg, de azt is, hogy nem kapnak elég kézfertőtlenítőt. Csakhogy a nemzetközi tapasztalatok szerint ahol mindez adott, ott sem sokkal jobb a helyzet.

Az ÁNTSZ és mindenki, aki megpróbálja bagatellizálni a kórházi fertőzések jelentőségét, súlyos hibát követ el. Ne feledjük, éppen a saját szakembereik voltak azok, akik – igaz, egy belső anyagban, de – már három évvel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy „a hazai járványügyi biztonságra a súlyos kórházi fertőzések és az ezekkel kapcsolatos halálozás jelenti a legnagyobb veszélyt".