Függő, mentális beteg, és ránk támad, de hiába próbáljuk bejuttatni a pszichiátriára, nincs hely.
Az országban egyre több ember szorulna pszichiátriai ellátásra, miközben a szakemberek és a férőhelyek száma az intézményekben egyre korlátozottabb. Olvasónk, Edina története jól mutatja, hogy mennyire kilátástalan a helyzetük azoknak, akiknek a családjában mentális betegséggel küzdő, erőszakos ember van. A pszichiátriákon nincs hely, 10-15 év is lehet a várakozási idő, miközben Edina testvére a betegsége miatt borogat, szétver dolgokat, és a szüleiket is megüti. Most attól tartanak, hogy egyszer rossz vége lesz a dühkitöréseknek, írja a Telex.
Egy szakember szerint rendszerszintű a probléma: se a pácienst, se a családtagot nem védi a rendszer. Megoldási javaslataikat pedig hiába mondták el a Belügyminisztériumnak: még csak érdemi reakció sem érkezett.
Se a jogszabályok, se a szakember- és a helyhiány nem segíti a páciensek és családjaik helyzetét – mondta a Telexnek Oriold Károly, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki a pszichiátriai betegek jogainak érvényesítéséért és gyógyulási lehetőségeik javításáért dolgozik. „Ha valaki kárt akar tenni magában, vagy alkoholista, vagy drogos, és éppen vannak periódusai, amikor rettenetes állapotban van, de ugyanakkor értelmes, akkor nem tudjuk kezelésbe vinni, mert erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget” – mondta. Szerinte azzal magyarázható, hogy bizonyos helyeken már azt tanácsolják a családnak, hogy rakják ki az utcára a beteg családtagjukat, hogy kevés az intézmény, a jogszabályok pedig nem teszik lehetővé a bekerülést.
„A rendszer embertelen, a rendszer önmaga túlélésével foglalkozik, és nem azzal, hogy hogyan tud segíteni” – mondta.
Oriold szerint súlyos hiba, hogy a betegek úgy kerülnek haza, hogy nem nézik át, nem figyelik meg őket. Magyarországon például nincs sem kényszergyógykezelés, sem pszichiátriai rehabilitáció, ezek elméletileg léteznek, de a gyakorlatban nem – mondta. „Magyarország az egyik olyan hely Európában, ahol a legkevésbé lehet megóvni a veszélyeztetőt és a veszélyeztetettet.” Példaként hozta, hogy amennyiben valaki öngyilkos akar lenni, és begyógyszerezi magát, beviszik a kórházba, majd ha azt mondja, hogy ez egy „múló rosszullét”, akkor másnap kiengedik. Orioldék találkoztak olyan beteggel, aki rövid idő alatt 20 alkalommal volt így kórházban, de mindig hazaengedik, mert nem tehetnek mást, a jogszabály erre lehetőséget ad.
Oriold Károly szerint még az is befolyásoló lehet, hogy a páciens hol él: vidéken például nagyobb esély van arra, hogy benntartsák a betegeket, mint Budapesten. Emellett azért is fontos, hogy hol él valaki, mert a veszélyeztetés definícióját is sokféleképpen értelmezik: van, hogy megkérdezik a pácienstől, hogy „meg akarod ölni a hozzátartozódat?”, amire adott helyzetben az a válasz, hogy nem. Azonban ha van egy trigger vagy hangulat, akkor ez hirtelen eszébe juthat a betegnek.
További részletek a Telex riportjában.