Elsősorban az olyan nagy kockázatú helyeket érdemes mintázni, ahol sok ember fordul meg maszk nélkül.
Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket. A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.
A koronavírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de képes hosszabb ideig (akár néhány óráig is) a levegőben megmaradni, emellett áttételesen, élettelen tárgyak felületein a vírusrészescskék akár napokig is megmaradhatnak úgy, hogy megőrzik fertőzőképességüket – mondta el Dr. Micsinai Adrienn mikrobiológus, a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumvezetője.
A laboratórium abban tud elsősorban segíteni, hogy megméri: a levegő tartalmaz-e vírusokat. Levegőmintavétel során több, mint 100 liter levegőt szívnak át egy külön erre a célra kialakított szűrőn. Akár néhány vírusrészecskét is ki tudnak mutatni 1 m3 levegőből, az örökítőanyagának jelenlétére real-time PCR berendezés segítségével következtetnek.
A real-time PCR során használt kimutatási eljárások a WHO és az CDC (Centers for Disease Control and Prevention) nemzetközileg elismert és elfogadott módszertana folynak. A PCR teszt a vírusok örökítőanyagának jelenlétét mutatja ki, és nem a fertőzőképességüket. Pozitív eredmény esetén azonban mindenképpen javasolt a meglévő óvintézkedések hatékonyságát ellenőrizni.
Elsősorban az olyan nagy kockázatú helyeket érdemes mintázni, ahol sok ember fordul meg maszk nélkül (például az ebédlő). Mivel a koronavírus terjedésének az útvonala a felületeket is tartalmazza, a levegővizsgálatot a felületi vizsgálat egészíti ki, erősíti meg, és segíthet ezen túl a fertőzési gócpontok felderítésében is. Számos helyről vehetnek mintát: például a liftgombról, vagy – az ebédlői példánál maradva – a büfépultról, az étkezőasztalról, az ajtók kilincseiről. A felületi mintavétel a mikrobiológiai higiénia módszertan alapján történik, majd ebből a tamponmintából indul ki a vírus örökítőanyagának vizsgálata. Továbbiak a cikkben