• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Koronavírus: az emberek fele mintha eleve védett lenne

Lapszemle 2020.06.12 Forrás: magyarnarancs.hu
Koronavírus: az emberek fele mintha eleve védett lenne

A T-memóriasejtek egyfajta keresztreakció miatt a népesség egész nagy részének valamekkora védettséget biztosítanak.

Egy friss kutatás szerint a szervezet T-sejtes védekezése a lakosság nagy részének védelmet biztosíthat a koronavírussal szemben, emiatt jóval enyhébb lehet a járvány a korábbi előrejelzésekhez képest.Erről is beszélt Balkányi László orvos a Magyar Narancsnak adott interjúban, melyből a magyarnarancs.hu adott ítelítőt.

Magyar Narancs: Legutóbb két hónapja beszéltünk. Akkor még nagyon sok volt a bizonytalanság a vírussal és a járvánnyal kapcsolatban is. Mi derült ki azóta?

Balkányi László: Az elmúlt néhány hónapban hihetetlen mennyiségű adat gyűlt össze a vírusról és a fertőzőképességéről is… Mintha a populáció fele védett lenne. Ezt sehogy sem értették. Azok a vizsgálatok, amelyek a lakosság átfertőződöttségét vizsgálták – mint Magyarországon a Merkely Béla professzor vezette egyetemi kutatás –, világszerte azt találták, hogy kevés emberben voltak meg az átesettséget mutató, a koronavírus ellen termelődő IgG, IgM ellenanyagok. Itt tehát volt egy ellentmondás az ellenanyagokat vizsgáló szerológiai tesztek eredménye és a tapasztalat között: az egyik azt mutatta, hogy kevesen estek túl a betegségen és szereztek védettséget a vírussal szemben, de azt is láttuk, hogy az emberek felét egyáltalán nem, vagy csak tünetmentes, esetleg csak nagyon enyhe betegséget okozva érinti a koronavírus-járvány.

A kutatók ezért azt kezdték vizsgálni, hogy az úgynevezett T-sejtes immunválasznak van-e kimutatható jelenléte a populációban, és nagyon érdekes dolgot találtak. Kicsit leegyszerűsítve, ez a szervezet első védvonala, az IgG-, IgM-reakció már egy későbbi védvonal működésének eredménye, egy súlyosabb fertőzésre adott válasz. A közönséges koronavírusokra ugyanis ad egy bizonyos védettséget ez a T-sejtes immunválasz: ha az ember megkap egy náthát, akkor ugyanazt a náthát egy darabig nem kapja meg. Ennek jól ismert a mechanizmusa, a különböző T-sejtek elraktározzák a tudást a kórokozóról, a közönséges koronavírusok bizonyos strukturális fehérjéire emlékeznek. A kutatók most arra jöttek rá, hogy ez viszont a populáció nagy részének ad egyfajta védettséget az új koronavírussal szemben is – anélkül, hogy korábban találkozott volna az új koronavírussal, vagy ha találkozott is vele, akkor csak nagyon enyhe módon. A T-memóriasejtek tehát egyfajta keresztreakció miatt a népesség egész nagy részének valamekkora védettséget biztosítanak, illetve meg tudják akadályozni, hogy ha valaki meg is fertőződik, akkor se alakuljon ki nála az a súlyos koronavírus-betegeség, amibe olyan sokan belehaltak már világszerte.

A teljes interjút interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.