Koronavírus: ezért készül a kormány a legrosszabbra

Miközben Magyarországon van hivatalosan az egyik legalacsonyabb koronavírus-esetszám Európában, és a halottak száma sem kimagasló, addig hatalmas készültség van a magyar kórházakban és a kormány a járvány miatt rendkívül rövid idő alatt, a fokozatosság elvét nagyrészt figyelmen kívül hagyva alapjaiban alakítja át az egészségügyi ellátórendszert. A két dolog látszólag nem fér meg egymás mellett, cikkünkben bemutatjuk, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a kormány a „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezésére készül a kórházakban, felvállalva annak beláthatatlan következményeit. Egyúttal arra is rámutatunk, hogy ez a mostani taktika miért nem előnyös a jövőben várható korlátozó intézkedések feloldásakor - írta a portfolio.hu.

A tesztelések alacsony száma két komoly következménnyel is jár. Egyrészt a magyar hatóságok nem ismerik a járvány valódi méretét, valós folyamatát, az alacsony esetszámra építve az előrejelző modellek komoly bizonytalanságot hordoznak magukban. Másrészt pedig a tesztelés elmaradása azt is eredményezi, hogy a pozitív koronavírusos-eseteket, valamint az ő kontaktszemélyeiket nem izolálják el nagy számban, így a járvány kordában tartására való törekvés lehet eredménytelen. Pedig a nemzetközi szervezetek folyamatosan hangsúlyozták a tesztelések fontosságát, és a nemzetközi példák (Dél-Korea) is azt mutatták, hogy a detektálás alapvető fontosságú.

Egy ilyen bizonytalan helyzetben, hiszen a hivatalos adatok magyarázó ereje és előrejelző képessége nagyon gyenge a kevés teszt miatt, már kezd is világossá válni, hogy a kormány a kórházakat miért alakítja át a koronavírus-járványra való felkészülés jegyében. Az viszont már kevésbé érthető, hogy miért zajlik ez az ágyfelszabadítási folyamat előre meghatározott fokozatok nélkül. 

Ha ugyanis nem látjuk a járvány valódi méretét, valamint nehezen jelezhető előre a berobbanás kockázata és ideje, akkor a politikus kockázatot minimalizál: a legrosszabb forgatókönyvre készül és készíti fel a rendszert. A szemében pedig a legrosszabb forgatókönyv az olasz, spanyol vagy a New York-i példa, ahol az éppen aktuálisan rendelkezésre álló ágyak hiánya miatt az orvosoknak emberéletek felett kellett dönteniük és a betegek a folyosón, vagy az adhoc kialakított kórházi részlegeken kellett várakozniuk és leginkább imádkozniuk.

Az ágyak ilyen ütemű felszabadítása azt is eredményezi, hogy az ezeken az osztályokon dolgozó munkaerő „felszabadul”, őket is készenlétbe lehet helyezni. És itt el is érkeztünk a koronavírus-járvány kórházi kezelésének legfontosabb feltételéhez: a humánerőforrás kérdéséhez. Már a járvány kitörése előtt hatalmas munkaerőhiánytól szenvedett az ágazat, majd március közepétől a 65 évnél idősebb egészségügyi dolgozók már nem találkozhatnak személyesen betegekkel, ami csak tovább súlyosbította a helyzetet. Könnyen lehet tehát hogy az intenzív ellátásra, illetve a lélegeztetésre szorult koronavírusos betegek ellátásának nem is a fizikai kapacitás, hanem a humánerőforrás lesz a szűk keresztmetszete. Nem véletlen, hogy egyes vidéki klinikákon szakdolgozóknak és orvosoknak indítottak oktatást a lélegeztetőgépek helyes kezeléséről - írták.