Egyre idősebb korban, átlagosan 30 éves koruk fölött szülik meg első gyermeküket napjainkban a magyar nők.
A helyzet egész Európában hasonló. A termékenység szintjének jelenlegi és jövőbeni alakulását egyre inkább a harmincas éveikben járó nők gyermekvállalási magatartása határozza meg. Közöttük viszont egyre több a diplomás, aki számára fontos a család és az egzisztencia összeegyeztethetősége - írja a Világgazdaság Online.
Ma a 30-34 éves nők több mint harmada, a 35-39 éveseknek pedig az ötöde gyermektelen. A még nem szült harmincas nők aránya húsz év alatt több mint háromszorosára, 13-ról 45 százalékra nőtt. A gyermektelenek aránya ennél is nagyobb, 77 százalék a 25 évesek között, szemben az 1990-ben mért 30 százalékkal.
Úgy tűnik – vonják le a következtetést a kutatók -, hogy jelenleg abban az életkorban kezdik el világra hozni gyermekeiket az anyák, amelyikben húsz-harminc évvel ezelőtt már befejezték a családalapítást. Kapitány Balázs és Spéder Zsolt a Demográfiai portréban publikált cikkében azt írják, hogy a gyermekvállalás kitolódásában kulcsszerepe van az oktatás bővülésében, a párkapcsolatok átalakulásának és az önálló egzisztencia-teremtés nehézségeinek is.
A gyermeket vállaló édesanyák között gyorsan nő a diplomások aránya, számukra azonban fontos a munka és a család összeegyeztethetősége.
Az egyre későbbi gyermekvállalás tendenciája gyakorlatilag mind a 27 EU-tagállamban megfigyelhető: a 2002-es 29,2-ről 2011-re 30 évre nőtt a szülő nők átlagéletkora. A legidősebben, átlagosan 31 éves koruk felett jelenleg Írországban, Olaszországban és Svájcban vállalnak gyermeket a nők, míg 27 év körül csupán Bulgáriában és Romániában van ma már az anyák átlagéletkora, holott az évezred elején ez még Csehországban, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, sőt hazánkban is így volt - olvasható a portálon.