Kutya, kutyát, kutyákok. Nyelvtannal az agyvérzés ellen

Magyar kutatók egy csoportja rájött, hogyan lehet kiszűrni egy ötven év felett szinte mindenkit érintő, de általában jó ideig tünetmentes betegséget egy pofonegyszerű eljárás segítségével. A nyaki verőérszűkület veszélyes dolog, de a beszédkészségben beálló mérhető romlás jól jelzi, ha valakinek további kivizsgálásra van szüksége. A közelmúltban publikált tanulmány lényege, hogy mivel a nyaki verőerek az agynak szállítanak oxigént és tápanyagot, a szűkületük az agy teljesítményében is lemérhető. A trükk az, hogy tudni kell, milyen feladattal tudjuk úgy megmozgatni a különböző területeket, hogy azok ne legyenek túl összetettek, mégis komoly munkát várjanak el az agytól - mutatja be az Index.hu.

Németh Dezső pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének docense szerint ez nem is nehéz: beszéd közben az agy elég sok területe működik, hiszen egyszerre van szükségünk az emlékeinkre, szavak felidézésére, a nyelvtani szabályok aktiválására, figyelnünk kell a kivételekre, és közben még a hangképzésre használt szerveinket is működtetnünk kell.

A kutatók eredetileg egy nagy projektben a szegedi klinikával közösen a karotiszos betegek állapotát mérték fel. Sokan azok közül, akiknél diagnosztizálják a betegséget, előbb-utóbb műtétre szorulnak, Németh és munkatársai pedig egy átfogó felméréssel a beteg műtét előtti és utáni állapotát mérik fel. Harminc különböző teszt van, ezeken felfigyeltek arra, hogy a főnevek tárgyas és többes számú alakjait a tünetmentes karotiszos betegek egy része már jóval azelőtt elhibázza, hogy az érszűkület komoly egészségügyi problémát okozna. A Vécsei László professzor és Sefcsik Tamás által vezetett nagyobb projekt kis része volt ez az eredmény. Bár a vizsgálathoz használt eszközök egy része közismert, a konkrét eljárást ezen a betegcsoporton előttük még senki nem használta. Részletek a teljes cikkben