• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

„Küzdünk a vírussal, de az is túlélni akar”

Lapszemle 2021.03.18 Forrás: magyarhirlap.hu
„Küzdünk a vírussal, de az is túlélni akar”

Galgóczi Ágnes: A jelenlegi járványgörbe és -dinamika alapján a fertőzések nagy részét a brit koronavírustörzs okozza.

Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel ugyanúgy szezonális vírussá szelídül, mint az influenza, de ehhez el kell érnünk a nyájimmunitást, ami csak magas átoltottsággal valósulhat meg – mondta a Magyar Hírlapnak Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője. Az epidemiológus arról is beszélt, milyen szempontok alapján döntenek a hatóságok a járványügyi szabályokról, és mely tényezők indokolták a március 8-án életbe lépett szigorításokat.

A mutálódást az is előidézi, hogy védekezünk a vírus ellen?

– Abszolút ez történik, a védekezés kényszeríti változásra a vírust. Küzdünk a vírussal, és értelemszerűen az is túlélni akar. Ugyanakkor a változás nem szükségszerűen jelent veszélyes változást. Lehetséges, hogy a mutáció a vírus állományában nem okoz olyan átalakulást, ami befolyásolná a járványügyi szempontból fontos tulajdonságokat: a betegség lefolyását, fertőzőképességét vagy azt, hogy mely korcsoportra veszélyes leginkább.

A brit mutáció veszélyesebb lett.

– Ez egy más tulajdonságú vírustörzs, mint az eredeti, amely a tavaly tavaszi, illetve őszi járványhullám során dominált. Ez a variáns a fiatalabb korosztályok körében is nagyobb arányban okoz megbetegedéseket, illetve jóval könnyebben terjed. Az eredeti vírustörzs reprodukciós rátája 2,3-2,5 volt, a brit variánsé ezzel szemben három feletti. Más szóval egy fertőzött átlagosan három másik embert fertőz meg ezzel a vírustörzzsel.

Összehasonlításként: a kanyaró reprodukciós rátája tizenöt. Magyarországon már több száz esetben mutattuk ki a brit mutációt, a diagnosztika is ráállt arra, hogy ezt a variánst keressük. Azt feltételezzük ugyanis a jelenlegi járványgörbe és a járványdinamika alapján, hogy a fertőzések nagy részét ez a mutáció okozza. Ez azért látható, mert robbanásszerűen emelkednek a számok, miközben eddig is érvényben volt számos korlátozó intézkedés.

Találtak még más mutációt az országban?

– A dél-afrikai mutációt is kimutattuk már Magyarországon, de ezzel kapcsolatban nincsenek részletes információink. A legfontosabb ilyen esetben, hogy ezeknél a mutációknál a járványügyi kivizsgálás, tehát a fertőzési lánc felkutatása minél pontosabban megtörténjen, és a beteg környezetében foganatosított járványügyi intézkedéseket szigorúan betartsák.

Mennyire hatékonyak a rendelkezésre álló oltások a mutációkkal szemben?

– Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a fertőződést nem feltétlenül akadályozzák meg, de a betegség lefolyásának súlyosságát csökkentik. A kutatások tovább zajlanak, hiszen a mikrobiológusok és a vakcinafejlesztők is versenyt futnak az idővel. Tisztában vannak azzal, hogy a vírus változik, erre fel kell készülniük, és reagálniuk kell rá. Azzal, hogy engedélyeznek egy vakcinát, nem áll le a klinikai vizsgálatok folyamata.

Például a várandósokkal és a gyerekekkel kapcsolatban is folynak a kutatások, hogy olthatók-e az adott vakcinával, hiszen az engedélyeztetés előtti klinikai vizsgálat alapvetően a felnőtt populáción történik. Folyamatosan követik az oltottakat, hogy a hosszú távú védettségről is elegendő információt gyűjtsenek. Jelenleg kérdéses, hogy milyen gyorsan csökken az ellenanyagszint az emberekben az oltás után. Nem tudjuk még, hogy az alapimmunizálási séma elégséges lesz-e egy hosszabb távú védelemre. Elképzelhető, hogy szükség lesz emlékeztető oltásra vagy évenkénti újraoltásra, mint az influenza esetében.

A teljes interjú a portálon olvasható.

NNK

Legolvasottabb cikkeink