Lajstromba kerülnek a műtestrészek

A három évvel ezelőtti mellimplantátum-botrány mutatott rá: akadnak fehér foltok az emberi testbe beültetett protézisekkel összefüggésben. Januártól a Központi Implantátum Regiszterbe vezetik föl a beültetéssel, eltávolítással, cserével összefüggő adatokat az egészségügyi szolgáltatók. A jogszabály életbelépését fél éves előkészítés előzte meg, egyebek között az OEP internetes felülete is ekkor készült el. A változást a szépségipar indította el, bár kissé megkésve. A nem megfelelő minőségű géllel gyártott francia PIP implantátumok miatt becslések szerint mintegy 300 ezer nő lehet veszélyben. Ez a tény nem vetette vissza a szépészeti műtétek iránti fogékonyságot, az iparág felfelé ível – írja a heol.hu portálja.

Hazánkban nem előzmény nélküli a regiszterek vezetése. A Magyar Ortopédiai Társaság 2007-től működteti a protézis regisztert, amelyhez 2009-ben csatlakozott a Magyar Traumatológiai Társaság is, ahol a beültetett csípő- és térdízületeket veszik lajstromba. Magyarországon a leggyakoribb közfinanszírozott műtétek közül – az OEP egységes várólistájának legfrissebb adatai alapján – naponta átlagosan tizennégy csípőprotézis-műtétet végeznek (658 nap a várakozás a 9 ezer 158 beteg számára), míg térdprotézisből matematikai átlaggal tizenegyet ültetnek be naponta (908 napos a várakozási idő és 10 ezer 279 a várakozó) – sorolja az adatokat a portál.

A beültetésről, kivételről és cseréről a betegellátás biztonságának a javítása érdekében kell regisztert vezetni a jogszabály szerint. Az implantátumokkal együtt élő betegek gyógykezelése, állapotuk nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása és az orvostechnikai eszközök megfelelősége adnak okot a regiszter használatára. A beültetett implantátumokról eddig is vezettek nyilvántartást a hazai intézmények, ezek azonban egymástól függetlenül működtek.