Lassan körmünkre ég a kötelező nyugdíjreform

A kormány nem támogatja az OECD által nemrég megfogalmazott nyugdíjreform-javaslatokat, de a szakértők részéről is vegyes a fogadtatás. Összefoglaltuk a főbb ötleteket és a hozzájuk fűzött szakértői véleményeket. Terítéken a korhatáremelés, a Nők40, a 13. havi nyugdíj, a valorizáció és a járulékfizetés, írja a 24.hu. 

Nemrég kikerült a világhálóra az OECD friss tanulmánya, amely javaslatokat fogalmaz meg a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Ehhez számos tényezőt érdemes figyelembe venni, például a demográfiát, a költségeket, a bevételeket, az emberi tényezőket, a szolidaritást és a méltányosságot is.

A tanulmányt azért készítették, mert a magyar kormány az RRF-forrásokért (5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel) cserébe egyebek mellett azt is vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre, és ehhez készítettet egy független tanulmányt. Ennek tavaly decemberre kellett volna elkészülnie, majd a kormánynak társadalmi vitára kellett volna bocsátania. Hogy végül pontosan mikorra lett kész, azt nem tudni, de mindaddig, amíg az angol nyelvű szöveg fel nem került a netre, nem kommunikált róla semmit a kabinet. A nyugdíjreformot egyébként 2025. március végéig kellene törvénybe foglalni, hogy ez sikerülhet-e, jelenleg erősen kérdéses.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, közzéteszik-e magyar nyelven az OECD-tanulmányt, illetve megfontolják-e az ajánlásait. A tárcától egy tömör választ kaptunk, amely szerint a kormány nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben, ugyanakkor a nyugdíjak értékállóságát megőrzik, a 13. havi nyugdíjakat kifizetik, ám az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.

Farkas András nyugdíjszakértővel, és az Országos Nyugdíjas Parlament elnökével, Karácsony Mihállyal a kormányzati elutasítás ellenére végigvette a lap a főbb javaslatokat.

További részletek a 24.hu-n.