• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Lassan népbetegség a koraszülés, de...

Lapszemle 2019.02.08 Forrás: hvg.hu
Lassan népbetegség a koraszülés, de...

Reménykeltő, hogy egyre több idő előtt világra jött apróság marad életben.

Sokan már népbetegségként tekintenek a több fejlett országban is egyre gyakoribb koraszülésre. Az orvostudomány nem tehetetlen, de a szakértők úgy tartják: az anya a legjobb gyógyszere saját gyermekének - írta a hvg.hu.

A sereghajtók között vagyunk Európában azzal, hogy Magyarországon 8,5–9 százalék között mozog a koraszülöttek aránya – ismerteti a helyzetet Szabó Miklós neonatológus, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense, a Magyar Perinatológiai Társaság elnöke. Igaz, Ausztria és Németország sem dicsekedhet, hiszen náluk is a magyar értékhez hasonlót regisztráltak. Az Egyesült Államokban még kedvezőtlenebb a helyzet, és az ázsiai szegény országokban is rendkívül magas a koraszülési ráta, van, ahol a 15 százalékot is eléri.

Reménykeltő viszont, hogy egyre több idő előtt világra jött apróság marad életben. Miközben a koraszülöttség még mindig a csecsemőhalandóság legfőbb oka – a tragikus esetek kétharmada ehhez kapcsolódik –, az utóbbi hat év alatt mintegy 30 százalékkal javult a babák túlélési mutatója.

Jelenleg a 37. hetet tartják a babák érettsége küszöbének, ám a legújabb tudományos eredmények arra utalnak, hogy ezt ki kellene tolni. Egy friss skót kutatásból, ahol félmillió iskolás gyereket vizsgáltak meg ebből a szempontból, az derült ki, hogy még a 39. héten születettek közül is többek tartoznak a speciális nevelési igényűek közé, mint akik a 40. vagy a 41. héten látták meg a napvilágot. Ebből Szabó docens szerint arra kell következtetni, hogy az optimális teljes várandóssági idő a 40–41. hét volna. Ezért aztán ma, amikor a születések világszerte nagy számban választott időpontban történnek, a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy a választott időpont nem lehetne a betöltött 39. hétnél előbb.

Az egyik legizgalmasabb kérdés persze az, hogy miért vannak nagy számban koraszülések. A kutatók szerint ennek nincs egyetlen oka. Széles körű egészségügyi vizsgálatok mindenesetre lényeges összefüggést mutatnak ki a szülő egészségtelen életvitele és a koraszülés kockázata között. Ilyen veszélyforrás a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a helytelen anyai táplálkozás, vagyis minden, ami egy fiatal felnőttnek magának is ártalmára van.

De okozhatja a koraszülést például a méh fejlődési rendellenessége is, valamint a várandósság immunológiai helyzetéből adódó komoly eltérések, mint a terhességi toxémia, amely viharosan jelenik meg, és nemcsak a magzat, hanem az anya életét is veszélyezteti.

Fontos a tanácsadás, hogy korán felismerjék és elmagyarázzák a szülőknek a kockázati tényezőket. De ennél is lényegesebb a folyamatos együttműködés anya, orvos és ápolók között. Különösen érzékeny, empatikus és támogató hozzáállás kell, és annak tudatosítása, hogy az anya tulajdonképpen gyógyszere a saját gyermekének – magyarázza Szabó Miklós neonatológus. Magyarországon jelenleg húsz, koraszülött-ellátást nyújtó neonatális intenzív centrum működik. Szabó docens szerint az ellátást sikeresebben meg lehetne szervezni, ha kevesebb ilyen centrum lenne az országban, és az újszülöttek egészségével kapcsolatos adatgyűjtések integráltan és hatékonyabban folynának. De a legfőbb prioritásként kellene kezelni az újszülöttek ellátásában fő szerepet játszó szakápoló nővérek hiányának pótlását és anyagi, valamint szakmai megbecsülését.

Legolvasottabb cikkeink