Nagyon korai még komolyabb következtetéseket levonni arra nézve, hogy miként szedte össze a variáns a mutációit.
Jelenleg nagyon kevés biztosat tudni az omikron más variánsokhoz viszonyított terjedési képességéről és az általa okozott betegség súlyosságáról. Bár a legtöbb várakozás szerint az oltások az omikron esetén is védelmet nyújtanak majd a súlyos megbetegedés ellen, az enyhe megbetegedéssel és fertőződéssel szembeni hatásosságuk csökkenhet. Ennek ellenére a legjobb védekezés az omikron ellen továbbra is az oltás, illetve a védettség harmadik oltással való megerősítése, írja a Qubit.
Az omikron az eddig feltárt genomok változatosságának tanulmányozása alapján Kristian Andersen fertőző betegségek genetikai vizsgálatával foglalkozó kutató szerint október óta terjedhet emberek között. Arról, hogy a variáns honnan jöhetett, Andersen szerint jelenleg két lehetségesnek tűnő elmélet létezik. Az egyik az, hogy a variáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, és ezt az elméletet támogatja a University College London Genetikai Intézetének fertőző betegségek genetikai kutatásával foglalkozó vezetője, Francois Balloux is.
Andersen azonban egy másik, spekulatívabb lehetőséget is felvet, mégpedig azt, hogy az omikron egy újabb zoonózis eredménye, azaz hogy az új variáns emberekről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. A vírusok evolúciójával foglalkozó amerikai professzor, Jesse Bloom szerint nagyon korai még komolyabb következtetéseket levonni arra nézve, hogy miként szedte össze a variáns a mutációit, de több közülük erősen összefügg az emberi antitestes immunválasz kikerülésével, ezért úgy véli, az immunszelekció az egyik faktor, ami hozzájárult az omikron kialakulásához.