• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Drága a szűrés, de még többet lehet vele spórolni

Lapszemle 2021.12.04 Forrás: szabadeuropa.hu
Drága a szűrés, de még többet lehet vele spórolni

Mi lehet az oka annak Magyarországon, hogy a terhesgondozás során nem kötelező a toxoplazmaszűrés?

Az európai adatok szerint minden évben Franciaországban születik a legtöbb gyermek toxoplazmózissal. A cikk első részében bemutattuk, hogy a magas esetszám nagyban a szigorú francia szűrésnek köszönhető. De vajon költséghatékony és más országok számára követendő-e a francia rutin? És mi lehet az oka annak Magyarországon, hogy a terhesgondozás során nem kötelező a toxoplazmaszűrés? - teszi fel a kérdést a szabadeuropa.hu.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) oldala szerint Magyarországon körülbelül minden második ember átesett már toxoplazmafertőzésen. A Semmelweis Egyetemen 2011-ben íródott orvosi cikkben pedig az áll, hogy a szeropozitív személyek aránya a 15 és 45 év közötti korosztályban mintegy húsz százalék hazánkban. 

Dr. Gábor Petra Párizsban és Versailles-ban praktizáló szülész-nőgyógyásznak a prenatális diagnosztika a szakterülete, amely a magzati rendellenességekkel és a terhesség alatti anyai betegségekkel foglalkozik. A doktornő azt mondja, hogy a számok ellentmondásosak, de a Szabad Európának adott interjúra készülve ő sem talált naprakész magyar adatokat, pedig úgy véli, a szeropozitivitás aránya lényeges tényező lehet egy nemzeti szintű prevenciós program bevezetésének megtervezéséhez.

„A terhesség alatti megfertőződés arányáról még nehezebb pontos információhoz jutni” – teszi hozzá a szülész-nőgyógyász.

Az ECDC legfrissebb riportjából azonban annyi kiderül, hogy 2014 és 2018 között mindössze négy veleszületett toxoplazmózisos esetet jelentettek Magyarországról, míg Franciaországból 961-et (és a két ország lélekszáma közötti különbség sem magyarázza ezt az aránytalanságot).

A teljes cikk itt olvasható. 

A cikk első része itt olvasható.