Legalizálhatják a zsebbe csúsztatott borítékokat

Ha Polt Péter kijelenti, hogy nem, azzal lényegében legalizálja a zsebbe csúsztatott borítékok rendszerét. Az új büntető törvénykönyv szerint előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható lesz gazdasági vesztegetés miatt, aki az előre nem kért hálapénzt utólag elfogadja. Az új tényállásból ugyanis kimaradt az, hogy ha valaki utólag kap valamilyen előnyt anélkül, hogy azt előre kérné, vagy elfogadja utólag ezt az előnyt, akkor ez hogyan értékelhető. A Magyar Rezidens Szövetség ezért a legfőbb ügyész állásfoglalását kérte az ügyben – írja a Délmagyarország Napilap híre nyomán a delmagyar.hu portálja.

A szövetség korábban már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is fordult. A két tárca szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Ugyanakkor kiemelték: a minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje. Polt Péter most azt ígérte: egy-két héten belül válaszol a rezidensek kérdésére.

A jogalkotó a vesztegetésről szóló törvényt úgy hozta, hogy passzív vesztegetésnek minősül az utólag elfogadott hálapénz. Logikát nem kell keresni abban, hogyan jelenthet előnyt az, amihez valaki utólag jut hozzá. Gyakorlati jogászként számomra is felfoghatatlan, hogy a jogszabályokat úgy írják négy fal között, hogy el sem tudják képzelni, hogyan működik az a gyakorlatban – fogalmazott Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke, aki hozzátette azt is, jelenleg sok bírói gyakorlat is vesztegetésnek minősíti az utólag adott hálapénzt, ezért mindenképpen fontos az egységes állásfoglalás. Ha azonban Polt Péter kijelenti, hogy ezentúl emiatt nem emel vádat az ügyészség, az azt jelenti, hogy legalizálták a hálapénzt.

Márpedig a rezidensszövetség éppen a hálapénz ellen küzd – immár évek óta. Sipka Balázs, a szövetség szegedi elnöke úgy fogalmazott: a jogértelmezés kérésének nem az volt a célja, hogy kiskaput találva valamilyen módon mégis megtartható legyen a hálapénz rendszere.

Ha nincs egységes jogalkotás, sőt még a kamara álláspontja sem egységes, hogyan küzdjünk ellene? – tette fel a kérdést Sipka Balázs, aki kijelentette: a hálapénz megszüntethető, de csak akkor, ha az orvosoknak nincs anyagi ellenérdekeltségük, és ha a társadalomban is szemléletváltás megy végbe. Amíg az orvosnak szinte bujkálnia kell az őt borítékkal kergető hálás betegek elől, addig biztosan nem lesz felszámolható a rendszer. Viszont legalább jogilag szabályozott lesz – tette hozzá a szövetség szegedi elnöke.