Légkondícionálás az egészségügyben és ami mögötte van

Ha egy műtőben 30-40 fok uralkodik, az nagyjából a duplája az ideális 17-20 foknak. Nemcsak amiatt kell ilyen alacsony hőmérséklet, hogy az kényelmes legyen az orvosoknak. A műtőkben néha több órás, megterhelő operációkat kell végezni több rétegnyi steril ruhában, kesztyűben, maszkban, fejkendőben. Az orvos nem izzadhat, mert az fertőzésveszélyes lehet, vagy a szemébe csorogva a látását rontva növelheti a hibalehetőséget. A műtő levegőjénél emellett különösen fontos a megfelelő légcsere, és könnyen belátható módon az a szigorú munkajogi szabály sem tartható be, hogy 24 fok fölött óránként 5-10 perces szüneteket kellene adni a dolgozóknak - írta összeállításában a telex.hu. A lap áttekintette az elmúlt hetek történéseit, a klímák leállásáról megjelent cikkeket, a hivatalos nyilatkozatokat (KEF, OKFŐ) és a különböző véleményeket.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, hogy bár a klímák nem közvetlenül hozzájuk tartoznak, a most látható jelenség őket is érinti. Felidézte, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavalyi létrehozása előtt az volt a jellemző, hogy mikor valami elromlott, akkor a kórház főigazgatója megkereste a szervizt, tehát ő intézkedhetett.

A KEF alá tartozó kórházakban ez a jogosultság már nincs meg, szinte minden esetben a Főigazgatóságot kell értesíteni. „Ez nemcsak a bürokrácia általános időigénye miatt hosszabb, hanem azért is, mert a KEF-nek ezekre többnyire közbeszerzést kell kiírni.”

A főtitkár elmondta, hogy még a KEF dolgozóit is meglepte, milyen állapotok uralkodnak egyes egészségügyi intézményekben. Ez szerinte visszavezethető oda, hogy a legutóbbi nagygépbeszerzések a kórházakban lassan 10 éve voltak.

A mostani állapotok egyik oka, hogy nincs országos koncepció például a nagyobb gépek beszerzésére, de a klímákra sem. Másrészt pedig nincs rá pénz sem, az amortizáció nincs is beépítve az egészségügyi intézmények finanszírozásába.

„Azzal, hogy kikerül az intézményigazgató kezéből az utolsó döntés is, kevésbé rugalmas a rendszer. Ez egy olyan, nem feltétlenül kiszámítható rendszerben mint az egészségügy, nem hatékony” – fogalmazott. Rásky a problémák között látja a forráshiányt, ahogy azt sem tartja jónak, hogy nincs egységes koncepció arról, hogy hol üzemeljen például CT és MR. „Ez egy nagyon bonyolult rendszer. Pénzt kellene bele rakni, nem is keveset, meg egy csomó állami figyelmet és erőforrást” – mondta. Elismerte, hogy az állam a béremeléseken keresztül már sok pénzt tett az egészségügybe, de emellett elmaradt a dologi kiadások utánkövetése.

A teljes cikk itt olvasható