• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lehet-e hasznos a vizsgaszorongás?

Lapszemle MA 06:10 Forrás: Index
Lehet-e hasznos a vizsgaszorongás?

A túlzott szorongás viszont megbéníthat, de vannak trükkök, amelyekkel csökkenthető.

A vizsgaszorongás  többek között testi tünetekből és az ezeket kísérő bénító gondolatokból áll össze: meg fogok bukni, mit szólnak majd a szüleim, nem vesznek fel sehova, írja az Index.

Az érettségiző alapélménye lehet a szorongás: nincs eléggé felkészülve a vizsgára, még ezt meg ezt kellett volna megtanulni. Az izgulás, szorongás teljesen rendben van, sőt, szükséges a jó teljesítményhez, mert fokozza azt, ám a túlzott vizsgadrukk megterhelő lehet és akár negatívan befolyásolhatja a vizsgák sikerességét.

Fontos megkülönböztetni a szorongást és a félelmet: a szorongás alaktalan, megfoghatatlan, fenyegető érzés, míg a félelem konkrétabb és tárgya van.

A szorongás oké, sőt, szükséges. A túlzott szorongás viszont megbéníthat, de vannak trükkök, amelyekkel csökkenthető. A félelem okának megtalálása és feldolgozása hosszú önismereti folyamat. Ha rátalálok a félelemre, az már félsiker, annak az okát tudom kezelni, és végül okafogyottá válhat a félelem – mondja Jakubovits Edit PhD, orvos-pszichoterapeuta. A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének adjunktusa szerint a megmérettetés felidézheti a kora gyermekkori családi és iskolai tapasztalatokat, a szüleinkhez való viszonyt, a velünk kapcsolatos elvárásokat.

„Megítélnek, bizonyítanom kell – fontos, hogy milyen az ezzel kapcsolatos szülői attitűd. Másrészt a félelemnek, a szorongásnak ősi evolúciós haszna van: ha harcba indulok, márpedig az érettségi egy küzdelem, akkor ahhoz igazodnak az élettani folyamataim.”

A testben a stressz hatására számos folyamat indul el.

Aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizoltermeléshez vezet. Ez a szervezet egyik stresszhormonja.

Aktiválódik a szimpatikus idegrendszer is: a szív gyorsabban ver, a vérnyomás megnő, az izmok megfeszülnek.

Vizsgastressz hatására csökken a véráramlás és az aktivitás a prefrontális agyi területen, ami megnehezítheti a tanult információk előhívását. Ráadásul ez az agyi terület, amely a racionális gondolkodásért, a tervezésért és az impulzuskontrollért felel, a serdülőknél még érésben van.

Jakubovits Edit szerint hasznos tudatában lenni ezeknek az élettani változásoknak, ismerni, mi és miért történik a testünkben, és átkeretezni azt.

A teljes információ a cikkben.